Tw vennél a gyermekednek kocsit, ha megtehetnéd, és erre vágyna? Miért nem vesz egy ilyen szülő saját autót a gyereknek?

Kérdező!

Inkább tanuljál, mert bőven van mit bepótolnod,

ne pedig a szomszédok zsebében turkáljál!!

Én kaptam autót ahogy meglett a jogsim és nagyon nagyon örülök neki hogy így volt.

Egy baratnőm nem kapott (igazaból egy buszmegalló mellett laknak szóval valamilyen szinten felesleges neki) és azóta se vezetett mert a szülei nem szivesen adják neki oda a kocsit, illetve nekik is nyilván kell. Ez a csaj szinte már teljesen elfelejtett vezetni, na ő tipikusan az a feleség/anyuka lesz aki "van jogsim de nem vezetek" . (És ök is nagyon durván átlag felett élnek, apuka politikus gondolom el tudjátok képzelni.) Nekem meg van már egy csomó tapasztalatom, vezettem már le hosszabb utakat stb. Idén nyáron is kocsival fogok vezetni Bulgáriáig.

Nem mondom h az elején nem voltak necces helyzetek, mikor ledudaltak az útról mert bénáztam stb de sajnos ez muszáj h az ember tapasztalatot szerezzen..

Szóval én a gyerekemnek tuti veszek autót és rá is fogok szólni h időnként járjon vele, a rutin és tapasztalat megszerzése miatt, hogy felnőtt korába is biztonságosan vezető sofőr legyen, ne ilyen 'hétvégi vezető'.

Arra a kérdésre h az ismerősöd mért nem kap autót nem tudok válaszolni, de ha megtehetnék szerintem rosszul gondolkoznak a szülei h nem vesznek neki.

Én eleve a jogsiját is csak akkor fizetném ki, ha megérdemli (azaz olyan a tanulmányi eredménye, normálisan viselkedik), vagy ne adj isten nyári munkából összeszedte a pénz felét, akkor kipótolnám. De a két szép szeméért tuti nem fizetném neki, ha nem érdekelnék a kötelességei. Az élet nem úgy működik, hogy a nagy büdös semmiért cserébe mindent a fenekünk alá tolnak, tanulja meg.

Kocsit is akkor vennék neki, ha baromira megérdemli ÉS munkával összegyűjtött rá egy X összeget (mondjuk nem félmilliót, diákmunkával az kb. lehetetlen, de kb. százezret adjon csak bele). DE, mielőtt vennék neki autót, hónapokig vezetné a családi kocsit, úgy, hogy én vagy az apja mellette ülünk, és kizárólag akkor kapna, ha úgy ítéljük meg, hogy tud normálisan vezetni, nem megy, mint egy állat, nem megy bele necces helyzetekbe és biztonságosan kezeli már az autót. Szimplán csak azért, mert nem akarom, hogy feltekeredjen egy villanyoszlopra.

Én amúgy magamnak fizettem a jogsimat, mert a szüleimnek nem volt rá pénze, 23 évesen csináltam meg, miután végeztem az egyetemen, és dolgozni kezdtem. Férjem szintén magának fizette, ugyanezért. Saját autónk nincs, de mivel a szüleim a szomszédaink, ha bármikor szükségünk van kocsira, szívesen odaadják az övékét, illetve a férjem szüleiét is elkérhetjük. Eleinte mi is csak felügyelettel vezethettünk, mikor látták, hogy már megy normálisan, engedtek egyedül is. Akartunk venni magunknak egyébként, de fontosabb volt felújítani a lakásunkat, úgyhogy arra költöttük a megtakarításunkat. Most anyáméknak az a tervük, hogy vesznek maguknak újat, és nekünk adják a régit, úgyhogy lehet nem is kell majd venni.

N26

Én nem értem, ha így is van már 3 autójuk, akkor minek? Nem, nem vennék műsoron kívül, ha volna 3 családi autónk.

Szerintem néhány éven belül úgyis lecserélik a meglévő kocsikat, és majd akkor ő fogja választani az egyik újat.

Pláne, hogy ő most eltartott, nem hiszem, hogy futná rá a családi kasszából, nekünk van autónk, rokikártyás, elég fiatal még, nem kell szervizelni, alig használjuk, mégis bennevan évi félmillióba a fenntartása, ilyen nagyságrendben kell gondolkodni.

Erre rájön még félmilla, ha nem rokikártyás, és kétszer ennyi benzinköltség, ha valaki csak kicsit is szeret autókázni és vélhetően fog is.

Két feltételnek kell teljesülni és akkor megvenném:

1. anyagilag gond nélkül megtehetjük (addig nyújtózkodj, amíg a takaró ér),

2. megérdemli ezt (nyilván az én szülői fölfogásom szerint).

Ha 1 és 2 fennáll, akkor is elhúzódhat egy ideig, ha nem talál az ember megfelelőt.