Mit tehetnék, hogy ne kritizáljon folyton?

Ő milyen? Lehet irigykedik. Az anyák többsége azt hiszi, hogy amit mond, az a szent és mindenkinek el kell fogadnia. Az enyém is ilyen. Engem is piszkál, de egyszerűen nem foglalkozok vele. Egy fikarcnyival nem jobb nálam külsőre, sőt. Nagyon sőt. De én teszek is érte, hogy jobban nézzek ki, ő meg csak szövegel, így nem hiteles.

Még mindig nem értem, hogy sok szülő miért rombolja le teljesen a gyermeke önbizalmát. Sok mindent nem tudsz tenni, hiszen a beszélgetés nem használ. Itt csak a távolságtartás vagy az elfogadás segít. (Vagy megszoksz vagy megszöksz)

Örülj neki, az enyém be se látja, hogy bánt...és hogy milyen lelki noymokat hagyott bennem ...privizhetsz, ha gondolod, mert ez nagoyn ismerős..

Igen, ahogy előzőleg is írták, ritkábban kell találkoznotok. így csak sérülsz pszichésen és lelkileg.

Teljesen ugyan ez van nálunk is..bármit is csinálok az sz*r..aztán meg csodálkozik anyum hogy semmit se tud rólam és hogy nem beszélgetek vele..meg kérdezgeti hogy én ennyire utálom??...basszus...egyszerűen utálok vele beszélgetni..mert ami én vagyok és amit én csinálok az mindig valami kivetnivalót hagy maga után..jó..ez nekem lehet hogy ilyen "lázadós" dolog..de akkor is így van!..arra is gondoltam hogy lehet csak hogy is mondjam..féltékeny..ő fiatalabb korában nem volt az a..hogy is mondjam..ilyen nyíltabb, népszerűbb, társaságibb ember..én meg nagyon az vagyok..mindig mennék ide oda, fiúkkal is nagyon elvagyok..lehet hogy próbál csak hibát keresni..hogy a saját lelkét nyugtassa..ezen csak azért gondolkoztam el..mert ha nekem lányom lenne..tuti hogy én is valamilyen szinten féltékeny lennék (irigykednék) ha szebb lenne nálam vagy mit tudom én...jó nem tudhatom...de én nekem az lesz amint lehet elmegyek itthonról..mindenkinek jobb lesz majd úgy..próbálj meg te is valami elfoglaltságot találni hogy minél kevesebbet legyél otthon...így nincs kibe belekötni ;)

Hát, szerintem jelen esetben tök mindegy lenne, h tini lennél-e, vagy se. Ennyi infóból anyukádról az jött át nekem, h egy tipikis hárzsártos ember, akinek soha semmi nem jó. Nekem talán furcsának fogod tekinteni, de az exem volt ilyen. Szerintem anyukád már nem igen fog tudni komolyabban ebben megváltozni, de próbáld meg elengedni a füled mellett azokat, amiket mond. Tudd be annak, h nem is neked szánja, csak ilyen...és hát ha olykor bánni is szokta, akkor ezzel nem is ámítanád magad. Talán ha látja, h nincs már hatással rád ezekkel, akkor talán-talán megunja. Persze nekem "könnyebb" vezióm volt, mert végül én szakíthattam exxel, - amiből egyébként tanult is utólag -, de a te eseted, azért tényleg más, szóval csak a piszkálódást, hárzsártos jellemet próbáltam összehasonlítani. Bocs az esetleges gépelési és egyéb hibákért.