Ha egy apa hagyja el a csaldját az semmi de, ha egy anya akkor mindenki kiakad?

Nem kell foglalkozni a gyerekek véleményével.

Egy párkapcsolat a két felnőtt emberről szól és nem a gyerekekről. Nyilván az a legjobb ha a gyerekek önállóvá válásáig együtt marad a két felnőtt és közösen nevelik a gyereket, de ha a két felnőtt mégis úgy dönt hogy külön folytatják tovább, akkor ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Még a gyerekeknek is. Mint ahogy azt is tiszteletben kell tartania mindenkinek, ha az elvált felek (apa anya egyaránt) újra randevúzik és párt talál magának. Még a gyerekeknek is. Még ha nehéz, akkor is. Minden embernek joga van a saját életét úgy élnie ahogy akarja, akkor is ha van gyereke meg akkor is ha nincs.

Amikor anyukám elkezdett randizni,nővérem is teljesen kiakadt,én akkor voltam 26 a nővérem 31,tehát nem voltunk már gyerekek.Nekem anyu sokat mesélt a párjáról a nővérem előtt szóba sem lehetett hozni,egyszer azt mondta"Nem gondolod,hogy azt akarom hallgatni,anyám hogy szexel egy pasival?? " Kérdeztem tőle,miért kellene azt hallgatnod??Anyánknak eszébe sem volt a szexuális életéről beszélni velünk.De nővérem tiszta hülyén viselkedett. Sztem annyi lehet emögött,hogy ő anyának,és nem nőnek látta anyánkat.Ami azért elég fura hisz 31 évesen már tudhatta volna,főleg úgy,hogy addigra ő is anya volt,hogy a nő nem tűnik el a szüléssel.

Anyám 38 éves volt mikor apám elhagyta egy fiatal pics@ért.Most 51,és nem volt soha senkije.Apám élte világát,anyám meg nevelt,küszködött velem mind tanulásban mind a kamaszkori problémáimmal a lázadásaimmal.Most felnőtt fejjel már sejtem mennyire nehéz lehetett neki.Soha nem volt apám után másik férfi az életében,legalábbis nem tudok róla,esetleg valami nagyon alkalmi,de én ezt is kizártnak tartom,hiszen csak dolgozott,és velem foglalkozott.Én örültem volna,a mai napig örülnék ha találna valakit aki boldoggá teszi,mert az engem is boldoggá tenne.Megérdemelné...eszem ágában nem lenne a saját szülőmet magányra kárhoztatni.

Szerintem azért van ez, mert valljuk be, az anyáknak mégiscsak jobban szívügye a gyerek, mint az apáknak. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom, de biztos van fordítva is.