Két éves fiam csak velem tud aludni. Párom kicsit féltékeny. Normális dolog ez?

Ne csodálkozz, hogy se csó, se semmi, ha a gyerek miatt nincs rá lehetőség.

Amúgy a 20 éve házasok pont nem így élnek...

Persze hogy úgy éltek mint a 20 éves házasok,megjegyzem a húsz éves házasok is smárolgatnak!(rossz példát néztél ki)

Mivel a gyerek az ágyadban van így te vagy aki megöli az intimitást és ezért ezen ne is csodálkozz.

Amúgy meg mit szeretnél a gyerek aludjon veletek még 20 évesen is? :)

Párod igen is féltékeny és jogosan,hisz intim terület az ágyatok,ha beengeded a gyereket akkor természetesen ez az intimitás elvész(egyes perverz esetekben marad)

Én 10 éves koromig anyámmal aludtam,rettegtem nélküle. Ezt akarod megvárni? Sokkal egyszerűbb amíg kicsi átszoktatni a saját ágyába,külön szobába. Kell az intim szféra a szülőknek,nem is csodálom,hogy a férjedet zavarja..

Nekem mindegyik külön alszik első perctől kezdve,és nem lett ek lelki sérültek,baromi érdekes. Ezt pár éve találták ki,hogy nonstop az anyján kell lógni egy gyereknek,lepedőkkel magára csavarva napközben,este közös ágyban,és 7 éves koráig szopnia /ezt itt olvastam,hogy ezért hyvják "tejfognak" a tejfogat,komoly!!/

Merthogy a természeti népek így meg úgy,gondolom az már nem tetszene ha a tehéntrágyából kellene kiszedegetni a kukoricaszemeket ,olyan éhínség lenne . Nem kéne egy nyugdati társadalmat az ősemberhez meg a bantukhoz hasonlítani. Bocs az offért :D

Nem is értem, miért kell mindenféle hülye indokra hivatkozva egy szobában, pláne egy ágyban aludni a gyerekkel. Egyrészt egészségtelen, mert se az anyuka, se a gyerek nem tudja magát normálisan kipihenni, másrészt meg nyilván apuka lelkivilágának se tesz túl jót, ami totál érthető.

És egyesek komolyan azzal magyarázzák, hogy ez azért van, mert nehogy már át kelljen menni hozzá szoptatni. Már miért ne? A sírásra úgyis felébredsz, és ha csak nem 1000 négyzetméteres luxusvillában laksz, akkor bizony nem halsz bele, ha megteszed azt a 10 lépésnyi távolságot a gyerekszobáig. Akár ötször is éjszakánként. Akinek ez túl nagy áldozat, az ne szüljön gyereket.

Én kisfiam is velem akart aludni és az én férjem sem örült ennek, igen, normális:)

Mi úgy oldottuk meg, hogy az ágyában altattam, ill. ott aludt el, nem engedtem este a mi ágyunkba. Viszont éjjel átjöhetett, ha félt vagy hiányzott neki a testközelség. Át is jött minden éjjel, de ekkor mi már aludtunk ugye, tehát nem zavart semmiben, az este kettőnké volt. Aztán ahogy betöltötte a 4-et, azóta már nem jön át, reggelig alszik az ágyában. Örülök, hogy kielégítettem így a kicsi igényét is és a férjem is elégedett volt ezzel. Olyan jó volt reggel úgy ébredni, hogy hárman összebújtunk:) Szerintem kár erről is lemondani.

off

3 éve vagytok együtt ,két éves a gyerek,azta O.o