13 ev utan sem tudom feldolgozni, h anyu nem hitt nekem es amit mostohaapam tett?

Nem kell túlreagálni, de nyitott szemmel kell járni. Nem minden idősben csak "rosszat" kell látni.

Persze ettől függetlenül felhúznám az első villanyoszlopra aki ilyen tenne a lányommal..

Pedig szerintem probalj megbocsajtani! Anelkul nem fog menni. Probald egysegeben nezni. Ha teged sakkban tartott, mibol gondolod, hogy Anyudat nem? O is lehetett fizikai is es anyagi fuggosegben. Aztan gondolom az meg szoc-korszak volt. Akkor ilyennel elojonni. A faszit nem vedeni akarom, de Anyudat igen. Gondolom, hogy megvan a miertje. Lehet, hogy "egyszeruen" csak felt a kovetkezmenyektol. O akkor valami alapjan dontott. Rosszul dontott. De te nem tudod a miertet es ez faj neked.

Ugyhogy szerintem Anyuddal kellene beszelni, hogy miert nem hitt/segitett? Es ha mar tudod az oszinte okot, akkor lehet, hogy konnyebben meg is tudsz bocsajtani.

(UI: Nekem van egy felesegem es elegge "blokkolt" az ágyban. Neki mostohaapja volt. Es olyan 14 eves koratol romlott le a bizije. Elotte kituno volt. 18 evesen mar szinte nem lakott otthon. Ha ezt mind osszerakom, akkor lehet, hogy volt valami. De nekem azt mondja, hogy nem volt semmi. Nem tudom. Aposom meghalt mar, tehat kozvetlen kihatasa nem is lenne. Ugyanakkor jo lenne tudni, hogy ha valami nem megy az ágyban, azert en vagyok-e a felelos? Vagy valami mas? Mert engem is agyonvag a tudat, hogy rendszeresen elutasitanak mint pasit. Na mindegy! Ezt csak ugy leirtam.)

Mondjuk h anyukad azonkivul h etelt tett az asztalra, nagyon aljas módon viselkedett, h mikor elmeselted neki h mi törtenik, bezart a szobadba kulccsal es ételmegvonással buntetett. Azert ez nem semmi egy anyatol! Egyetertek azzal aki azt mondta h elarult teged anyukad.

En kiheréltem volna a ferjem es inkabb elmenekultem volna gyerekestöl a hid ala mintsabb ezt turjem.

Az ilyen nem anya, hanem rosszabb mint az állat!

A 29-es válaszoló vagyok.

NEM mentség az, hogy az anyjával hogy bánt a nevelőapa. Egy igazi anya ha kell, meghal a gyerekéért, de semmi esetre sem dugja homokba a fejét, és pláne nem nevezi a lányát hazugnak. Nincs mentség a kérdező anyjának a viselkedésére, és egyáltalán nem kötelessége megérteni a helyzetét. Végignézte, asszisztált ahhoz hogy a lányából lelki roncs legyen. Nem érdemli meg, hogy bárki foglalkozzon azzal hogy ő miért volt gyáva és megalkuvó.

Konkretan en csak arra emlekszem, h apam hosszan bamulgatott kamasKoromban ha levetköztem.

Ezeket a pillantasokat sose felejtem , milyen undorito volt es fajdalmas.

Körulbelul ennyi volt , de annyira undorito istenem