Ezt komolyan megteheti anyám? Miért csinálja?

Néha nagyon elviselhetetlen.

Ha ketten megyünk valahová, és engem kérdeznek valamiről, biztos hogy ő válaszol helyettem, pedig szerintem én tudom jobban hogy megy a suli, milyen a kollégium, stb.. És amikor mondom hogy akkor most engem kérdeztek, én szeretnék válaszolni, akkor megsértődik, és nem szól hozzám (egyébként mindig ezt csinálja ha valami baja van, bedurcázik és nem szól hozzám, mint egy óvodás). Miért? Mit tehetek ellene?

A másik pedig, ami felettébb idegesítő, hogy legyünk a nap bármely szakaszában, legyen nálam bármilyen vendég, ő beront a szobámba, elveszi a drága parfümömet (amit csak különleges alkalmakra használok, és nem is a ő pénzéből vettem hanem kaptam) és magára fújja a felét, mert 'neki kifogyott'. Mást is kérdés nélkül elvesz, felvesz, és ez engem zavar, mivel én nem nyúlok hozzá se az ő, se a más dolgához kérdés nélkül, főleg nem kutatok.. Régen sem vettem el semmijét, nem értem miért nem lehet egy 800 Ft-os parfümöt megvenni a Rossmannba, mikor tudja hogy nem szeretek osztozkodni ilyeneken (pl. könyv, ruha, ékszer, parfüm, amit nem lehet ténylegesen elosztani).

Ha ketten vagyunk, vagy az ő baráti köreiben ahol hasonló gondolkodásúak az emberek, biztos olyan témát hoz fel amiben nekem ellenkező a nézetem (pl vallás, tanulás, magánélet, stb..), akkor engem is megkérdez, majd miután elmondom, elkezd velem vitatkozni ezen, és persze ő roppant büszke, neki lesz igaza, ezáltal én egy erkölcstelen, semmirekellő, bűnös ember vagyok. :/

Sokkal fontosabbak neki a kapcsolatai, az hogy a külvilág mit lát abból aminek ő mutatja magát (erkölcsös, vallásos, közösségi vezető, mindenki ismeri) mint az, hogy velem programokat szervezzen, kiránduljon, és ne múzeumokat meg könyveket bújjon, én ezekből látok eleget nap mint nap, ha érdekel be is megyek, vagy ami érdekel azt elolvasom (a polcomon ott van egy sornyi elolvasandó könyv).

Már nagyon rossz, olyan mintha idegenek lennénk.