Hogy küzdjem le az apakomplexust?
Apám féléves koromban lelépett, alkesz volt, és sokat bántott kicsiként...
31 éves vagyok, eddig nem volt baj, de egy pár éve rám tört ez az egész. Voltam 2 dokinál is, de azt mondták, h nem vészes a dolog. ... ennek ellenére, minden este sírógörcsöt kapok, mert úgy hiányzik egy idősebb ember szeretete, vagy közelsége. Ha kedves velem valaki, legszívesebben magamhoz ölelném, vagy rátapadnék... azután bepánikolok, h úgy sem szerethet meg ... (olyan oda-vissza szimpátiával). Tudom, h egy barátságnak nem lehet az alapja egy komplexus...
Ez az érzés már nem normális ebben a korban, mármint, h hamarabb kellett volna előjönni-e, nem?
válasza: válasza:Pár éve megismertem egy embert, akinek a lánya pont egy idős velem....megfogtak a szavai, a gesztusai. Egy hét elég volt, h megváltozzon minden. Azóta nappal jól vagyok, csak este tör rám ez az egész. Fokozatosan rosszabb. Szedtem gyógyszert, de az a problémát nem oldja meg, csak elfedi....A két doki szerint szerelmes vagyok, csak be kellene látni... de az csak fel tűnne nem? Attól jól kellene éreznem magam, lángolni, meg álmodozni? (és elmúlna egy-két hét alatt, mivel nem láttam már jó ideje). És házas is vagyok... szépen élünk...
Tény, h akit elhagyott az apja, az az idősebb férfiakban azt keresi. Talán csak az hiányzik nagyon, h nem vigyázott rám senki...senkinek sem voltam a legdrágább kincse, nem tudom, de túl nőtt rajtam ez az egész érzés
Köszönöm a válaszokat, átgondolom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!