Milyen szülő gyerekéből lesz kétkezi munkás, és milyen szülőtől lesz gazdag és befolyásos?

Az én szüleim szakmunkás emberek voltak. Egyikük sem volt diplomás, de mindketten dolgoztak a szakmájukban. 4 gyerekük lett. A nővérem sebész lett. A bátyám külföldön él üzletember és piszok gazdag (nem túlzok ha azt mondom a felső tízezerbe tartozik) Én és a húgom szakmunkások lettünk. Igaz saját kis vállalkozásunk van,de a szakmánkban dolgozunk.

Nyilván számít a szülői háttér is, de sok esetben a saját sorsod kovácsa vagy.

Rossz az alapkiindulás. Nem egyforma esélyekkel jövünk a világra, egyéni tehetségekkel, egyéni képességekkel, egyéni lelki alkattal (szorgalom, kitartás, alkalmazkodó képesség, türelem stb.).

Bizony sok függ a szülő hozzáállásától. Egy gyerek felnevelése nagyon sok türelmet és időráfordításban is megnyilvánuló ráfordítást kíván (az anyagiakon felül, bár úgy kellene fogalmazni, hogy az anyagiak csak másodlagos szempontként szerepelnek). Énvelem rendszeresen foglalkoztak a szüleim általános iskolától kezdve. Először persze ők voltak a kezdeményezők, később meg én kértem segítséget, ha szükségem volt rá. Ugyanez volt a helyzet a fiammal is: rendszeresen ellenőrizni kellett a házifeladatok elvégzését. Persze ez nem volt feszültség- és konfliktus-mentes, de akkor is szükség volt rá. Egyetemen ő "kényszerített" arra, hogy hallgassam meg a vizsgatételeinek felmondását. Én ugyan kókadoztam, de egyetértően fogadtam ezt a "kényszert".

Erre nincs általános "recept"!

Vannak gyerekek, akik igen hamar átlátják saját érdekeiket és céltudatosak, törekvő, ennek hatására általában sikeresek is lesznek, akár milyen szülő is neveli fel.

Aztán vannak olyanok is, akikben a törekvés meglenne, de nincs aki támogassa, segítse őket.

Vannak, akiknek ,magas végzettségű, gazdag szüleik vannak, mégsem igyekvők, mégsem jól neveltek.

Stb...

Egy gyereknek törődés kell, jó példa.Az, hogy meglegyen a bizalom a szülő-gyerek között és bármit megtudjanak beszélni.Fontos a dicséret is, azzal nagyon lehet a gyermeket motiválni, a pozitív hozzáállás, hogy a jót keressük a gyerekben, ne a rosszat("gazda szeme hízlalja a józságot :)")Még ez sem garancia, hogy gazdag lesz és befolyásos, de mindenképp boldogabb.

Mondjuk, ha egy gazdag és befolyásos szülő bedugja valami jó, protekciós állásba a gyerekét(ahogy az többnyire lenni szokott).Abból könnyen lesz gazdag, befolyásos személy.Ha el nem cseszi.

És írod, hogy "még 3.-os gyerekkel is leül a szülő tanulni, mert letagadja".

Kapaszkodj meg, én a végzős középiskolás gyermekemmel is rendszeresen leültem tanulni, mert abból tanult legtöbbet, mikor az anyagot felmondta.Ez volt neki a "tükör", hogy jól tudja-e.Pedig igen szorgalmasan tanult magától is.Most felsőbb tanulmányát folytatja, de néha most is felmondja az anyagot.Engem nem zavar, azért vagyok.

Mint leendő szülő, elsősorban azzal tudsz a születendő gyerekednek leghasznosabb útravalót adni, ha Te magad is nyitott szemmel jársz a világban és elsajátítod azt a fajta életszemléletet, ami a sikeres, céltudatos, ambiciózus emberekre jellemző. Ha ezt a gondolkodásmódot tovább tudod adni, már sokat tettél a gyermeked jövőéért. A tanulás, a lexikális tudás igen hasznos lehet, de nem elégséges ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben. Egészen más a gondolkodásmódja egy sikerorientált, "gazdagság tudatos", vagy egy "szegénység tudatos" embernek és ennek nem sok köze van az iskolai végzettséghez.

Ismerek többdiplomás, életképtelen embereket, de nagyon jómódú szakmunkásokat is, akik a maguk területén komoly szaktekintélyek, elismert emberek.

(Én is diplomás vagyok, de csak azóta sikerült megtöbbszörözni a válság ellenére is a bevételemet, amióta ezekről a témákról olvasgatok és igyekszem másképp gondolkozni, cselekedni, mint eddig.)