Kérlek nézzetek be! Ti hogy reagálnátok? Igazam van?

14 éves vagyok. Anyám 16 évesen szült engem. 7 éves koromig mamámék (anyám anyukája) neveltek engem. Sajnos mamám elhunyt, papám nem foglalkozott anyám tesójával, aki akkor 14 éves volt és velem se. Apám kiskorom óta lesz*r kb elmegy mellettem az utcán. Anyám sokat dolgozott miután mamám elhunyt, de elötte bulizott nem foglalkozott velem stb. Anyám keresztanyjához vitt, hogy vigyázzon rám amíg Ő dolgozik (aki mamámnak volt a testvére). Papám balhézott anyuval, kidobott minket a lakásból anyu elvitt a keresztanyjához ott voltam pár napig, Ő meg az akkori barátjánál. Aztán a barátjával szétmetek, anyám lelépett külföldre, egyik napról a másikra derült ki hogy ott fogok a keresztanyjánál élni tovább. Nincs rossz helyem, sőt.. Nagyon szeretem őket és jobb is hogy itt vagyok.. Anyámról egy évig semmit nem tudtunk. Aztán felvettük a kapcsolatot, haza jött elmondta mamámnak, hogy prosti volt kint (bár ezt anélkül is levágtuk)előlem "titkolták", de rájöttem... Mostmár nem prosti. Rendszeresen járt/jár haza, beszéltem vele, de akkor is úgy érzem nincs meg köztünk az anya-lánya szeretet. Nem ismer, nem ő volt mellettem amikor beteg voltam, egyik napról a másikra változott meg minden.. Egyik napról a másikra azt se tudtuk él-e még vagy mi van vele.. Olyan volt mintha egyszerre vesztettem volna el a mamámat és anyámat. Nah szóval.. Lett egy barátja, akivel nagyon jóba lettünk megtaláltam benne az apát és tényleg nagyon szerettem mert nagyon jó ember volt és olyan érzés volt mintha nekem is lett volna családom.. Apa... Anyám nem szerette, nem tudja még Ő maga se miért volt vele, de Ő szeretett minket, bármit megtett volna értünk és ez nem csak az üres kifejezés hanem tényleg érezni lehet. Összetalálkozott anyám a régi gyerekkori szerelmével, aki börtönbe volt mert anyám felhívta hogy szakît vele az miatt aki azelött volt a barátja amikor meghalt a mamám, és az a csávó amikot felhívta taxiba ült ès nemtudom mi volt, valamièrt leütötte a taxist. Súylos testisértés miatt 8évig volt börtönben. Na mindegy. Szóval összetalálkozott anyámmal (akkor még együtt volt azzal akit írtam hogy nagyon szerettem.) Az mèg fontos hogy sose laktam anYámékkal és mem is nagyon szándékozok. Aztán összejött azzal a börtöntöltelékkel. Jól elvannak azt mondja szereti stb.. Na mindegy annyi a lényeg hoogy gyereket akar anyám és megkérdezte a véleményem Én megmondtam neki, hogy nem örülnék, ha lesz gyereke akkor engem hagyjon békén, szakítsuk meg a kapcsolatot, legyeen boldog a családjával, nekem hiányzott mindig is egy anya az életemből neki biztos most jöttek elő az anyai ösztönei mert nálam nem nagyon voltak.. Legyen neki de engem hagyjon ki ebből mert hiába mondja h nem lennék elnyomva akkot is lenne egy az a család meg én. Eddig is megvoltam nélküle most is megleszek!