Egyetemista (elsőéves) gyereketeket mekkora összeggel támogatjátok/hó?
Budapesten jár egyetemre a lányunk, nappalis, de sajnos önköltségesre vették fel, így ösztöndíjra nem jogosult. Diákhitellel fizeti a képzés költségeit, minden más költségét – szerintem – mi finanszírozzuk, mégis mindennaposak itthon a követelőzések, hogy semmire nem telik neki. Havonta 40.000 Ft-ot tudunk neki adni, amiből ő veszi meg a BKV bérletét és fizeti a mobilszámláját + mobil Internetét, vagyis 26.000 Ft tisztán marad neki „mindenre” (kivéve – mivel itthon lakik velünk - a lakhatást, rezsit és kaját, amit mi biztosítunk). Mégis állandóan – szemtelen stílusban – jelenti ki, hogy mi vagyunk igénytelenek, ezért nem értjük, hogy ez a pénz semmire sem elegendő.
Arra lennék kíváncsi, hogy más egyetemisták mennyiből jönnek ki, és valóban divat-e a szülőktől követelni, hogy minden igényt ők álljanak anyagilag. Szerintem ez óriási összeg, és úgy vélem, amennyiben a rengeteg igényre költeni akar, akkor azt magának kell(ene) előteremtenie. Hogyan gondoljátok? Én egyetemista koromban már rengeteget dolgoztam a tanulmányaim mellett, illetve fel sem merült bennem, hogy pedagógus szüleimtől egyszer is „követeljek”.
Tényleg én vagyok az „ős-lény”, aki lemaradt ettől a mai világtól, vagy a lányunk bolondult meg a gazdag baráti köre hatására?
10es: kicsit lemaradtam, a 8as vagyok :)
igen, a szüleim adják a 25 ezer ft-t, és amint írtam ebből állom magamnak a (számomra) szükséges kisebb-nagyobb dolgokat amiket felsoroltam.
a fiamnak havi 80 ezret adunk. ezt a következőkre kell beosztania:
-telefonszámla
-benzin
-ruházkodás
-kaja
25 ezret zsebpénzként kapsz havonta rendelgetésekre (ruha, smink, stb.) és ebböl mér a bérletedet se fizeted.. nem semmi milyen királylányok vannak.
a fene gondolná, hogy az annyira szidott Magyarországon, ahol nincs pénz, ahol a csapbol is az folyik, hogy havonta kell a családoknak beosztania 80-90 ezer forintot, ott ilyenek vannak, hogy 25 ezer, 45 ezer, 80 ezer csak ugy a gyereknek..a gyerek meg mosolyogva szorja szét. az utolso, hogy még a benzint is fizeti..csoda, hogy szerencsétlen gyerek be tudja osztani a havi 80 ezeres zsebpénzt.
Elsős egyetemistaként 55ezerért béreltem egy szobát, és kb 40-50 ment el kajára, bérletre, tankönyvekre, bulikra. Aztán később megcsappant a szülői támogatás.
De így hogy otthon lakik és csak a szórakozásra kell költenie, soknak tartom a 26ezret, pláne egy lánynak akinek a bulikban a pasik fizetnek.
Én mondjuk dolgoztam egyetem mellett diákmunkásként is, illetve szakmai gyakorlatoztam is. Persze az ideális az lenne ha az egyetem alatt mindenki tanulna meg bejárna az órákra, de ha nincs pénz, akkor menni kell dolgozni.
Én a helyetekben nem adnék neki semmit. Ha szórakozni akar, menjen el diákmunkára. De vállalhat teljes állást is, nem lehetetlen. 3 óra kartondoboz hajtogatás, és meg tud inni a barátnőivel egy kávét. Ennyi. De persze szemmel láthatóan vannak itt nevelésbeli problémák, szóval ha eddig így neveltétek ez után sem fogtok tudni változtatni.
Csak aztán gondolkodjatok el rajta hogy milyen felnőtt lesz belőle (már felnőtt).
#53
nem tudom miért kell azokat piszkálni, akiknek a családja egy kicsit tehetősebb, vagy többet segít.
nyilván ha rászorulnánk elmennék dolgozni, de úgy, hogy nincs rá szükségünk nem fogom magam feleslegesen lefoglalni+fárasztani, amikor az egyetemen is tanulni kell azért rendesen... nyilván tudom, hogy a pénz nem fán terem, meg kell érte dolgozni, és meg is fogok, ha eljön az ideje. de amíg nem teher az ellátásom, addig miért kéne? ha megkérnének rá, természetesen keresnék diákmunkát, de nem erről van szó...
ja amúgy a hatalmas összegű rendelgetéseim kb. 200-700 ft között mozognak/db :) nyilván nem véletlenül ebayről veszem a bizsu kis ékszereket.
Sajnos bárhogyan is bármelyik szögből nézem és értelmezem az előttem szólók írásait, megjegyzem még ezekben az esetekben is a szülő a hibás! Ő kényezteti el a gyerekét és akkor ha nem tudja megteremteni a már nagy igényeket gyerekének,akkor meg panaszkodik,hogy milyen igényesek a mai fiatalok. Igaz az én körömben is van nem egy olyan aki az erején felül /maguktól mindent megvonnak/ csakhogy a gyereke ne szenvedjen semmiben szükséget. Szenvednek,hogy ki tudják fizetni az egyetemet / mert nem mindenki lehet önköltséges/ enni is tudjon a gyerek ha nem otthon lakik,albérletet is fizessen stb. Az államilag finanszírozásról csak annyit,hogy az előadóknak nem érdekük, /sőt/ hogy ne kelljen tandíjat fizetni.Hiába akarnak és igyekeznek a tanulók, nem kapjak jobb jegyet.
Az ilyen elkényeztetett gyermeket meg ilyen korban már nehéz a jóra bírni! Ilyenkor jön az, tisztelet a kivételnek,a szülők ellen fordulnak.Időben még kisebb korban kellene rászoktatni a dolgos hétköznapokra.Van egy közmondás, aki a gyerekét munkára szoktatja,több vagyont hagy rá halála után!
35-ös!
Színötös átlagra kaptam minden hónapban 30.000 ft körül, de ugye félévente változott az összeg. Ezen kívül szociális támogatást kaptam (havi 12.000f), csoportvezetői díjat (6000ft), Bursa Hungarika (5-8000ft). Mindemellett versenyeken vettem részt, melyekből szintén csurrant-cseppent valamennyi időszakosan. :) Én nem az egyetem mellett, hanem az "egyetemen" dolgoztam meg a kis pénzemért. A 34-es voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!