Ti mit tennétek? Még egy ember se tudta a megoldást erre.
Jó pár éve megy ez a probléma, de nem igazán tudom eldönteni, hogy mit tehetnék ebben a szituációban.
Ketten élünk egy lakásban, én és anyukám.
Anyám alkoholista, talán a legdurvább szinteken, iszik, fekszik, durvább napokon bevizel, összehányja a szobáját.
Teljesen beszámíthatatlan, ami megy 2-3 hétig, aztán megtér, és körülbelül egy hónapig normális, mintha nem is csinált volna ilyet hetekig.
Számtalanszor kellett hívni mentőt hozzá, volt, hogy már gyógyszert is bevett stb...
Párommal nehéz így a helyzet, mert egyszerűen szégyenlem, hogy ilyen anyám van, és természetesen nem megyünk ilyenkor hozzánk. Hozzájuk is nehéz menni, mert igazán fura család, nem igazán szeretnek senkit, a saját belső családi körön kívül.
Jöhetne ilyenkor a válasz, hogy költözzek el. Pénzből kijönnék, de...
Ha elköltözök, anyukám 100%, hogy becsődölteti ezt a lakást, mert ilyenkor ugye nincs eszénél, és a számlák csak úgy állnak az asztalon... Ez az egy dolog, ami kezdőtőkének jó lehet, de ezt amit művel elviselni nem lehet. Ha elmegyek, ez jó eséllyel elvész.
Így tudok félretenni, vannak terveim, de ha kiveszek egy lakást, az legjobb esetben is -80 ezer havonta, és akkor még nem is ettem, és tankoltam, ruházkodtam.
Ilyenkor mikor ez a delérium állapot van, nem lehet azt, hogy elvitetni, nem lehet elvonóra küldeni, mert amíg Ő nem gondolja azt, hogy probléma van, addig nem lehet már csinálni semmit. /Beszéltem orvosokkal, pszichológussal is/
A barátnőm nem teljesen "keresőképes", mert otthon lakik, neki kell fizetnie a fősuliját, és amennyi pénzt megkeres, azt gyakorlatilag az iskolájába kell beépíteni...
Egyedül kicsit tartok belekezdeni egy albérletbe, mert tartok tőle, hogy a költségek elviszik a lehetőségét annak, hogy belekezdjek valamibe.
Hitelt most nem tudom mennyire lenne érdemes felvenni, hiszen nagyon sokan bedőltek sajnos az utóbbi időben, és nem is nagyon ismerem a lehetőségeket.
Abból kiindulva, hogy másnak fizetnék egy bérleti díjat, feltételezem fizethetném a saját lakásomat is. Plusz nem tudom, hogy 0, vagy kevés beugróval mihez kezdhetnék.
Ez időben viszont kiszámíthatatlan, mert anyukám hangoztatja, hogy addig akar élni, amíg ott vagyok!?
Mégis elég korrektül tesz azért, hogy kimondhassam, hogy gyűlölöm ilyenkor. Plusz ez milyen dolog, hogy ezzel fenyeget?
Ti mit tennétek?
Előre is köszönöm a használható válaszokat!
válasza:Szörnyen nehéz helyzet. Amíg maga nem látja be, hogy beteg, addig gyakorlatilag semmit nem tudsz tenni a megmentéséért. :( Mi is vittük anyut elvonóra, emlékszem kisgyerek fejjel mennyire imádtam a látványt, hogy anyu tiszta, az illata is az volt, nem pedig büdös alkoholszagú. Tegyél még egy próbát, ne úgy hagyd ott, hogy lesz.rod mi van vele. Ha kell fenyegesd, hogy el fogja veszíteni a fiát, ha ez így megy tovább, de együtt könnyebb és te segítesz, csak neki is akarni kell. Támogatod az elvonó alatt és után is, lelkileg. Ha megint nem megy, és úgy érzed te mindent megtettél, akkor hagyd, nincs más választásod, mert te is tönkre mész ebben. Az írásod alapján értelmes fiú lehetsz, ne hagyd veszni magad akkor, ne engedd, hogy tovább húzzon a süllyesztőbe magával, el kell akkor engedni és lépni tovább.
Én nem tettem meg mindent érte, nem tudtam talpra állítani, mert mellette ott volt az apám, aki mindig visszahúzta mégha nekem sikerült is valamennyire kirángatnom a sz.rból. Menj el egy hétre, kettőre és nézd meg mi lesz, felfogja-e hogy mit veszíthet? Videózd le és egy józan reggelen dugd az orra alá, hogy szembesüljön vele mit művel.
Vedd el az összes pénzét,így majd nem fogja tudni elinni és hátha akkor szép lassan sikerül leszoktatnod róla.
Ha van otthon pia azt szépen küld a lefolyóba.Jobb ötletem nincsen sajnos!Kitartást neked!
válasza:Azt hiszem senki nem írta még a jogilag legkézenfekvőbb dolgot:
Menj be a gyámhivatalhoz és kérj segítséget abban, hogy legalább korlátozó gondnokság alá vegyék pl. az egészségügyi ellátásáról való döntésben és a pénzkezelésben.
Akkor könnyebb lenne a helyzet azokban az időkben is, amikor nyilvánvalóan orvosi segítségre van szüksége.
Lehetsz te a gondnoka, ha vállalod. Ha nem, akkor hivatásos gondokot kap.
Erről a bíróság fog dönteni (elme)szakértői vélemények alapján.
Az elindítását nyugodtan kezdeményezheted, értelemszerűen nem szükséges az ő beleegyezése.
Egyébként most még időben elkezdenék azon gondokodni, hogy esetleg helyet keresnék számára speciális, alkoholbetegeket ellátó intézményekben (évekig kell várni a bejutásra, ezért érdemes lenne már ebben az irányban is elindulni, beadni a kérelmeket, legfeljebb nem kell igénybe venni a helyet, ha később pozitív irányba változik a helyzet- aminek azért nagyon csekély az esélye.
Ha lenne még kérdésed ezzel kapcsolatban, szívesen segítek.
Legtöbb hozzátartozó sajnos maga is ún. társfüggő, ami azért megnehezíti a "tisztán látást" az ilyen ügyekben, ezért lenne célszerű legalább jogi segítséget kérni és elfogadni.
Én ezt tenném. Nem azért, mert "hülyét akarok csinálni" az édesanyámból, hanem éppen az ő érdekében. Sajnos a szenvedélybetegségének pont az a lényege, hogy önpusztító- és a betegségének ezen a szintjén már egyre kevésbé lehet tőle elvárni, hogy normális, valóban az érdekében álló, önálló és felelős döntéseket hozzon.
Meggyógyítani lehet, hogy nem lehet már- de gondoskodni róla ily módon- még a saját önpusztító magatartásával szemben is- lehet esély.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!