Mi az értelme ezeknek a tanácsoknak?

#14: Kösz a hosszú választ :). Látom tényleg mélyen érint a téma.

#15: hát igen, ez sajnos így van. Az ember a környezetére ereszti azt,ami igazából őt bántja. A sok méreg, frusztráció, düh és indulat az esetek jelentős százalékában nem a másik felé irányul, hanem az ember saját maga felé. Aki higgadtan és kiegyensúlyozottan képes a másikkal beszélni, az önmaga is higgadt és kiegyensúlyozott. Mindenki saját magát minősíti.

#16: :D Igen,a 13-as félreolvasta kissé a kérdést,de ez legyen a legkisebb gond.

Örülök mindenképp, ha még sokan így látják az itteni helyzetet, mint ahogyan én.

Nekem sajnos mindig úgy tűnik, hogy inkább a rosszmájú és primitív emberek alkotják a többséget és ők dominálnak az értelmesebb és kulturáltabb csoport felett.

De azért jó tudni, hogy az utóbbiak sem maradnak alább : legyen az igazság megmondva MINDEN FELNŐTT ARCÁBA ( virtuálisan értelmezve is ), aki korához és emberi mivoltához nem viselkedik méltóan; ezt felnőttként írom, mert erősen ellentmondok annak, hogy valakinek csak azért jár vagy épp nem jár tisztelet, mert ő felnőtt vagy sem- A TISZTELET MINDENKINEK JÁR, életkortól függetlenül, s valaki ne az életkorára legyen büszke, hanem arra, ami a fejében van.

#17: Hidd el, pont az a szomorú,hogy sok ilyen választ FELNŐTTEK írnak és nem kamaszok :). Figyeld csak jobban meg a továbbiakban.

#18: te meg az én szívemből szóltál. Muszáj mindegyik bekezdésedre írjak néhány sort.

Az általánosítás valóban az egyik legrosszabb módszer és ebből ered a legtöbb konfliktus. Nem ismerjük egymást, de azért egyesek simán megengedik maguknak, hogy bárkit minősítsenek, holott fogalmuk sincs arról, hogy ki ül a képernyő másik felén. Tipikus példa, amikor valaki feltesz egy átlagos kérdést, de már van 3 válaszoló,aki egyből ráírja, hogy „te aztán nagyon hülye lehetsz” –gratula,így kell ezt csinálni.

A második bekezdéseddel egyszerűen TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRTEK és igazat adok neked.

Ez talán az a része a dolognak, ami a legrosszabb, hogy a szülők többsége valóban annyit lát az egészből, hogy: „biztosítok neked lakást, kaját, fekvőhelyet, ezért szádat befogod és szót fogadsz nekem.”- Ez a példamutatás ? Ez a tiszteletre és az emberségre való nevelés alapja ? Ez egy SIRALMAS világkép és jövőkép a következő generációra nézve, egy érzelmi és morális degradálás korszakának kezdete, melyben kizárólag az anyagi elemek dominálnak és más nem számít.

Eltudnék képzelni egy tragikomikus analógiát az ilyen szülők által nevelt gyerekeire nézve, akik házidolgozatot kell írjanak a szülői szeretetről , mire egymásra néznek és azt mondják: „ Szülői szeretet ? Az meg mi ? Várjunk csak, mindjárt kikeresem a wikipédián. ” – Körülbelül ennyit fognak tudni a vaskalapos erélyre és fegyelemre nevelt gyerekek, akiknek fogalmuk sem lesz az önzetlen és tiszta szeretetről.

A harmadik bekezdéseddel ismét csak egyetérteni tudok. Hadd ne mondjam, hogy a való életben is már számtalanszor megbizonyosodott számomra, hogy a legjobban azok szeretik osztani az észt, akik az egész életüket elcseszték. Biztos van erre az ironikus dologra valamilyen pszichológiai magyarázat, én nem vagyok jártas benne azonban.