Szerintetek jogosan van felhaborodva?

Kéééépmutatááás :)

15 évesen nem babázni szoktak már a lányok, sőt nem is kell. Ilyenkor van az "első pasi" akivel örülni kéne, hogy csak csókolóznak becsukott ajtó mellett.

Nem akadt ki jogosan, csak azt éri el, hogy majd nem haza mentek, hanem máshova csókolózni (tudom, mert nálam is ez volt!)

Szerintem beszélgessetek anyukáddal erről. Ha akarja fel is világosíthat, sőt!

Neki mondd el, hogy téged ez mennyire zavart, és azt is meg kell vele beszélni, hogy kamaszodsz már pár éve, érdekelnek a fiúk, és mivel barátod van, kielégíted ezt az érdeklődést, mint sok százezer másik tini a földön.

Sok sikert!

Szerintem nem teljesen jogos a felháborodása.

Ha tudja, hogy 15 évesen még nem fogsz vele lefeküdni, adhatna némi szabadságot...

Ebben a korban teljesen természetes, ha az ember sokat akar csókolózni, és mint mondtam, bízhatna benned annyira, hogy tudja, ennél tovább amúgy sem mennél.

De most ne érezd ezt szításnak édesanyád ellen, üljetek le megbeszélni, hogy ő mit érzett problémának ebben a helyzetben és mondd el neki, hogy nem kell aggódnia, semmi "rosszat" nem csináltok. Ha továbbra is baja van ezzel, próbáld megérteni, hiszen az ő házában vagytok...az ő gyermeke vagy.

És ha arra hivatkozna, hogy azért nem tetszett neki a dolog, mert félrevonultatok a család elől...gondolom ugyanúgy nem maradtok egész nap a többiek nyakán, ha egy barátnőddel mész haza...

Nézd, szerintem egyáltalán nem jogos, hogy anyukád így kezeli a barátodat és azt, hogy szeretnétek együtt lenni. Szóval nincs jogosan felháborodva. Ugyanakkor a félelme is teljesen érthető: a csapból is az folyik, hogy a lányok tizenakárhány évesen kezdik a szexuális életet.

Szerintem anyukád nagyon meg van ijedve, és igazából ő maga sincs tisztában azzal, hogy hogyan kéne a kapcsolatotokhoz hozzáállnia, hogy a leginkább meg tudjon védeni téged a túl korai szextől. Amit most produkált, az szerintem pánikreakció volt.

Te ismered jól anyukádat, és te tudod, hogy hogyan lehetne megnyugtatni. Amit most csinált, azt szerintem felejtsd el, nem az igazi elképzeléseit mondta el, hanem csak valahogy meg akarta neked racionalizálni azt, amit érzett. Én beszélgetni próbálnék anyukáddal, olyasmikről, hogy pl. őszerinte hány éves kor előtt kell mindenképpen elkerülni a szexet, vagy mire kell figyelni párválasztáskor, ha az ember hosszú távra tervez (pl. mondhatod, hogy azt hallottad, hogy egy iszákos ember soha nem fog megváltozni, akárhogy ígérgeti is, és ő mit tud erről).

Szóval ha ügyes kérdéseket ügyesen megfogalmazva teszel föl neki, akkor egyrészt az a benyomása fog támadni, hogy nagyon felelősen állsz az ügyhöz, másrészt az, hogy ebben őt tartod szakértőnek (és mivel az ilyesmi nagyon jót tesz az ember önbecsülésének és önbizalmának, szerintem reálisabb szemlélettel fog a dolgokhoz hozzáállni). Azt is hozzáteheted, hogy milyen jó, hogy neked van kitől kérdezni, hiszen sok szülő nem is mer nyíltan válaszolni az ilyen kérdésekre.

56 éves anya és nagymama vagyok.

Szerintem nem volt jogos anyukadtól az, hogy ekkora cirkuszt csinált, de valamennyire érthetö, mert - legalább is úgy gondolodom, - most szembesült elöször azzal, hogy barátod és ilyen jellegö magánügyed is van.

Szerintem ha lenyugodtatok kicsit, akkor meg kellene beszélni, hogy egyrészt ha ott van a barátod, akkor azért ne egész idö alatt a szobádban legyetek, hanem a családdal is beszélgessetek kicsit, mert igy illik és nekik sem olyan hülye a helyzet, másrészt megmondhatod neki, hogy valamennyi idöt szertenél vele kettesben tölteni, és szükséged van némi intimitásra is. Ha az ajtót nem zárod be, illetve elöre megmondod, hogy nem akarsz lefeküdni vele, de azért valamennyi közelségre szükségetek van, akkor ezt anyukádnak meg kellene értenie.