Szerinted 170 ezer forintból megtud élni egy család?

Igen, bárki bármit mond itt, ebből azért meg tud élni egy átlagos 5 fős család, mi vagyunk rá az élő bizonyíték. Pontosabban, mi csak négyen vagyunk (egy szülő-három gyerek), de már évek óta anyánk kb. 90 ezres fizujából élünk, meg abból, amit mi alkalmi/diákmunkákkal meg tudunk keresni magunknak (felnőttek vagyunk, tehát már nem jár pótlék) - nos, tulajdonképpen egész életünkben havi 120-130 ezerből éltünk négyen.

Persze, szánalmas és könnyfakasztó ez az élet... szórakozás, szép ruhák, luxusdolgok teljesen kizárva, sajnos mára már odáig is eljutottunk, hogy hetente kb. összesen kétszer eszünk főtt ételt, egyébként párizsis kenyeret majszolunk egész nap. Mindig rettegünk, el ne romoljon valami, minden forint ki van centizve, soha nincs se cola, se chips, még egy darab csoki sem - mert egyszerűen már tényleg nem fér bele.

Igaz, az én szüleim sem így kezdték, csak anyám húszévesen meggondolatlanul gyorsan szült 3 gyereket apámnak, aki meg pár év után lelépett, nulla támogatással utánunk. Nos, képzelhetitek...

Ketten a párommal élünk havi 160-ból ketten (én épp munkát keresek), és épp hogy elég kettőnknek alap cuccokra, ruha vagy szórakozás ennyiből már necces.

Az igaz, hogy nem tescos lisztből álló rántásos főzeléket eszünk ebédre, kenyérrel feldobva, hanem egészségesen táplálkozunk, tehát gyümölcs-zöldség minden nap van, hús is többször, és minden tápanyagot igyekszünk a megfelelő forrásból bevinni, nekünk ez a "luxus".

Gyereket ennyi pénzből mi nem vállalnánk, mert az már csak vegetálás lenne tényleg, és egy múzeum sem férne bele, meg mondjuk a kielégítő táplálkozás sem...És mi még jó helyzetben is vagyunk, mert saját lakásban élünk, így bérleti díjjal nem kell számolnunk, hitelünk minimális van.

250 alatt mi még csak nem is beszélünk a témáról.

Mondjuk a szüleim két minimálbérből "neveltek" fel engem és a testvéremet, szóval 170-ből is meg lehet oldani, csak épp nagyon alacsony színvonalon, ami a szereteten túl (ha épp van) nem akkora élmény senkinek.

"Persze, szánalmas és könnyfakasztó ez az élet... szórakozás, szép ruhák, luxusdolgok teljesen kizárva, sajnos mára már odáig is eljutottunk, hogy hetente kb. összesen kétszer eszünk főtt ételt"

Na ebben inkább az a szánalmas és könnyfakasztó, hogy sokan azt gondolják, hogy a szórakozás és az új ruha a luxus (kellene hogy legyen). Valójában pedig ezek ALAPVETŐ dolgok egy normális életben.

Gyűlölöm azokat egyszerűen, akik azt írják, hogy nem kell ilyen "luxusokra" költeni, lehet párizsis kenyeret is adni a gyereknek. Természetesen nem azokra gondolok, akik önhibájukon kívül jutottak ebbe a helyzetbe, hanem azokra, akik amellett kardoskodnak, hogy erre bizony lehet gyerekeket vállalni, és így is lehet élni. Hát lehet, csak az nem élet, hanem vegetálás. Arra meg felesleges szülni...