Mit lehet tenni, ha a szüleim már lemondtak mindenről? Segítsünk vagy hagyjuk az egészet?

Szerintem itt anyukádat kell megfogni, ő az aki talán "közelebb áll még a valósághoz".

Ne felejtsd el, hogy ő egy olyan korszakban nőtt fel, és él, amikor a házasság szent és sérthetetlen, a férj pedig az apa, a példakép, a megtestesült rendíthetetlenség. NEm is érti, hogy a mai fiatalok hogy képesek csak úgy ukk-mukk-fukk elválni, ahelyett hogy kiállnának és támogatnák az a FÉRFIT (igen, így csupa nagybetűvel), akit egy életre választottak....

Az alkoholizmust pedig több dolog miatt tűri. Egyrészt mert a fentebb leírt szerepkörben, ő az asszony, a konyhában a helye, nincs joga beleszólni ura s parancsolója életébe. Másrészt mert az ő általa ismert társadalmi norma az alkoholizmust elég jól tolerálja, ez így van jól... Harmadrészt ha olyan fokú, amit már a társadalom sem tolerál, akkor jön a közösségi szégyen. Amikor nem beszélünk a problémáról, mintha nem is létezne, mert ha kiderül, akkor mit szólnak majd a szomszédok? Negyedrészt pedig, amit már előttem is írtak, ha hagyja inni akkor valószínűleg kevesebb fájdalom éri, mitha nem hagyná. Ennyi.

Ebből a négy, ráadásul erősen belenevelt, beleivódott, begyöpösödött "tévhitből" kellene őt kirángatni. Sok sok beszélgetéssel meggyőzni, hogy apátok beteg, és neki az a dolga, hogy segítsen rajta, hogy a betegségéből kigyógyuljon, nem pedig az, hogy asszisztáljon, ahogy még betegebb lesz. Ha máshogy nem megy erősíteni kell benne a felelősség érzetet a férje melletti kiállást, tiszteletet, csak más irányból. Nem egyszerű feladat, mert ha még sikerül is rábeszélni, akkor is rengeteget fog szenvedni, mire bármit elér apátoknál...

Másik megoldás, hogy ugyanezen módszerrel rá kell beszélni, hogy apátoknak szüksége van az egyedüllétre, és el kell hozni onnan. Elhozni, és megmutatni neki a saját példátokkal, hogy lehet máshogy is élni. Hogy a ti párotok nem hulla részeg este, hogy rendezettek a körülmények, hogy igenis ellent mondtok a párotoknak, ha igazatok van, és ez nem jelenti azt, hogy nem állnátok ki mellette. MEg kell neki mutatni, hogy nem az a normális asszonyi kitartás meg szeretet, amit ő csinál, hogy homokba dugja a fejét és tűr. Hogy lehet ezt máshogy is... Két dolgot lehet elérni vele: Vagy végleg elhagyja apátokat, vagy visszamegy némi önérzettel felvértezve, és rendet vág otthon. Ha egyik sem működik, akkor sajnos menthetetlen...

Apátokat nem is említem. Szenvedélybeteg, erős függő, aki sosem fogja belátni ezt... Anélkül meg csak rosszabb lesz...