Miért van az, hogy utálom ha hozzám ér az apám?

Ennyire bőven ne fejtsd ki a problémádat, mert nem győzöm elolvasni. Ennyiből honnét tudjuk? Molesztált, vert vagy csak épp kamaszodsz és nem bírod a szüleid közelségét?

Hány éves vagy 12, 24 vagy 40? Fiú lány (egyéb)?

-.-"

Aha,akkor hasonló lehetsz hozzám..mondjuk az én esetem durvább(annyival,hogy hála isten,nekem az apámhoz semmiféle biológiai közöm nincs,mert örökbefogadtak). Szóval.. szerintem az a baj,hogy te sosem mentél át azon a korszakon,amikor a kislányok elkezdenek az apjukhoz jobban ragaszkodni,a kisfiúk meg az anyjukhoz ragaszkodnak..ilyenkor tanulják a gyerekek a nemi és a párkapcsolatban lévő szerepeket,mint például:

-Anya főz,takarít,mos,sminkeli magát,ápol,ha beteg vagy és félt,dolgozik(ha nincs GYES-en,vagy ha nem munkanélküli).

-Apa szerel,füvet nyír..stb.(férfias szerepek)

+

Férfias tulajdonságok:apa erős,bátor,mellette biztonságban vagyok.

Nőies tulajdonságok:anya gyengéd,anya megvéd,anya gyógyít,anya nagyon szeret,anyára bármikor számíthatok,anyának mindenről szólok,ami bánt.(kiskorra jellemző)

A férfias tulajdonságokat és az apai,férfias szerepeket nem igazán vették fel a szüleink közül apáink(ha így mondhatom).Ezért nem is fogadjuk el őket igazán,nem is bízunk bennük annyira,talán ezért van egy "kis" undor bennünk.. (bennem nagy van,mert az enyém még alkoholista is)