Ha kisgyereket baleset ér, hogy viszonyulnak az emberek az anyához?

Ez nagyon szomorú. :(

Sajnos az én kislányommal is történt csecsemőkorában komoly baleset az én hibámból, de ő szerencsére maradéktalanul felépült. A szemembe soha nem kritizált senki, az meg, hogy a hátam mögött mit mondtak, nem érdekel.

Ismerek egy családot, ahol szintén bizonyos fokú szülői figyelmetlenség miatt csapta meg az áram a kislányukat olyan 8-9 éve, a gyerek azóta is éber kómában van. Mindenki együtt érez velük, soha senki szájából nem hallottam, hogy figyelhettek volna jobban is. Anélkül is van elég bajuk, hogy idegenek csámcsognának rajtuk.

Igen ez a kimegyek fáért gyorsan a gyerek a kádban dolog kicsit talán nem baleset. De mégis úgy gondolom, hogy néha fél perc is elég a bajhoz. Lehet az a kisgyerek előtte soha nem is engedte meg a csapot. Lehet minden nap kiszaladt anyuka, vagy alkalomadtán, mert hideg volt a fürdőbe és muszáj volt még rárakni, hogy a gyerek meg ne fagyjon fürdés után se. Eközben pedig soha még csak a csap érintése közelébe se tette a kezét a kicsi. De aznap éppen igen. Sajnos. Meg igazából néha, amikor benne vagyunk a teendőbe bele sem gondolunk, hogy akár az a rossz, legrosszabb lehetőség lehet. Csak azon vagyunk, hogy tegyünk a dolgunkat. Szóval én ezt az anyukát sem ítélem el, de annyit mindenképpen levonhatunk tanulságként, hogy a fát meg mindent odakészítünk a fürdés előtt, akár kétszer leellenőrizve, hogy meglegyen minden, inkább több mint kellene és ne hagyjuk a kicsit még egy fél pillanatra sem egyedül. Valamint a csapnál ha van mód rá akkor a forróról elállítjuk, vagy valamit kitalálni rá, hogy le lehessen zárni, hogy ne legyen olyan könnyű elforgatni a gombot a meleg felé. Vagy esetleg, ha bojler van, hogy a víz ne legyen benne annyira forró. És az is nagyon fontos, hogy még egy olyan picinek is elmondani, hogy ha azt megengedi nagyon forró víz jöhet belőle és nagyon megégeti magát és fájni fog neki nagyon. Lehet nem ért minden szót, de a lényeget érti. Lehet gyerek, de nem hülye ahogy szokták mondani. De ettől függetlenül a szülőnek ott kell mellette lenni. szóval sajnos ezt már visszacsinálni nem lehet, de más még tud belőle tanulni.

Az meg hogy kiszalad a gyerek a kocsi elé, hát az is megvan egy pillanat alatt. Fontos, hogy a kisgyerekkel sokat kell erről beszélgetni. Még ha kicsit meg is ijeszti a mondandó, de inkább, mint hogy nagyobb baj legyen.

Persze az ő szintjén és azért ne túl keményen előadva.

Én amúgy úgy gondolom, hogy jó hogy a magyar kertes házak többségében van kerítés és kapu, amit be lehet zárni. Én mindig zárom a kapunkat. A kislány nem tud olyan könnyen kimenni. Tudom, hogyha az udvaron bicajozik, vagy bármi akkor biztonságban van. Be sem tud senki jönni, vagy kicsalni, vagy bármi. Ha meg jön valaki csöngessen. De még így is mindig fél szemem a gyereken volt. Amúgy kis falu, tehát nem egy forgalmas városi rész. Egy nap max 10 ember megy el a ház előtt a járdán, inkább az úton közlekednek.

Szóval nem könnyű ez! A szülőnek nincs nagyobb fájdalma, mikor, pláne akaratlanul olyan kárt, sérülést okoz a gyerekének, mely az egész életére kihat, vagy épp elveszi az életét. Én kívánok kitartást az ilyen szülőknek és gyerekeknek. De tanulni lehet belőle másoknak! Lehet egy-egy anyuka amúgy el sem gondolkodik egyes lehetőségekről, de ha hall ilyet eszébe fog jutni az adott pillanatban, hogy hoppá. Szóval a tanulság mindig levonható és arra neveli az anyukákat, hogy a lehető legtöbb dolgot kiküszöböljék.