Ha teherbeesnétek, de nem vagytok benne biztosak, hogy a gyerek apjával akarjátok leélni az életeteket akkor is megtartanátok a babát? Elmondanátok a párotoknak, ha esetleg elvetetnétek?

*Azért olyan könnyen rávágják itt egyesek, hogy mindenképpen tartsa meg a babát. Mi van akkor, ha fél év múlva tényleg eljutnak odáig, hogy egyszerűen nem megy együtt - akkor mégis mi a francból fogja felnevelni azt a gyereket?

Ja, értem, tehát ha szerelemből házasodsz, akkor tuti biztos, hogy életed végéig működni fog a kapcsolat és holdotiglan-holtomiglan lesz, igaz? Érdekes, mégis annyi válás van, ami hatalmas szerelemmel indult...

Ti , akik megtartanátok a gyereket, mit tudnatok anyagilag nyujtani? Mert szeretettel nem lehet jóllakni.

Kell a jatek , ruha, pelenka, turo rudi

En is egyedulálló anya vagyok , es elmondom, hogy iszonyu aldozatok aran tudom biztositani a gyerekemnek a mindennapi örömeit, szinte varázslathoz , magiahoz hasonlatos ez az elövarazslasa a dolgoknak, es ez az önfelaldozas iszonyu nehez!

Magamnak csak dezodort veszek es 3-4 havonta egy hajfesteket!

Erdemes volna megkerdezni par egyedulálló es öszinte anyat, hogy hogy is van ez , es milyen istentelenul nehez, a lehetetlent viszem vegbe nap mint nap!

Ezert vannak teli az árvaházak, ilyen " megtartom lesz ami lesz" alapon

döntesekböl szuletett gyermekekkel

A kérdés úgy szólt MI megtartanánk-e a babát, nem úgy, hogy szerintünk Ő megtartsa-e...

1

megfelelően védekeznék egy ilyen kapcsolatban, sőt benne sem maradnék egy ilyen kapcsolatban..

2

Ha ennek ellenére bekapom a legyet

Az, hogy megtartanám-e nem ezektől a tényektől függ, hanem inkább az anyagi megfontolástól...van-e munkaviszonyom, lesz-e gyedem ha egyedülmaradunk..stb, szomorú, de fntos meghatározó szerepe lenne a döntésemnek

3.

Mindenképpen döntéstől függetlenül azért a gyerekért nem csak én felelek, ha em az apja is, így joga van tudni róla.

A pasinak mindenképpen elmondanám, akárhogyan is döntök, de egy olyan kapcsolatban nem maradnék benne, amiben azt érzem, hogy nem vele akarom leélni az életemet.

Azt részt, hogy elvetesd-e a babát vagy megtartsd, függetleníts a pasitól, mert vele úgysem fog menni.

Szóval azt kell mérlegelned, te önállóan mennyire vágysz gyerekre. Az anyagi helyzeted mennyire engedi meg, hogy egyedül is bevállald? Lenne-e segítséged (pl. testvér, szülők), akik tudnak segíteni? És tényleg tudsz-e lemondani dolgokról a kicsi érdekében, úgy, hogy ezt ne érezd túl nagy áldozatnak?