Micsinaljak? Mindig osszeveszek anyukam ferjevel (nekem nem az apam) es kezd elegem lenni abbol, hogy mindig csak azt tudja mondani, hogy azert mert en gyerek vagyok o meg felnott. (tobbi lent)

Szia! :) a vagdosás nem megoldás, pozitívan kell gondolkodni. Itt elsősorban anyudnak kellene lépnie, neki kellene beszélni vele komolyan, leállítani a férjét. Anyudnak meséld el, h mi az ami bánt téged, h a férjéből eleged van, csináljon valamit. Valamit biztosan tud csinálni, én anyud helyében sosem engedném, h a férjem a gyerekemet bántsa, ha apja ha nem, se fizikailag, se pszichikailag. Édesapuddal mi a helyzet? Ő nem tud segíteni?

mond meg neki hogy te gyökér nemvagy az apám ne ugass be

Nem lehet, hogy BENNED van a hiba?

Nevelőszülők estén nem ritka ez a gond, de azért érdemes lenne ezen elgondolkodni. Általános nézet, hogy egy vér szerinti apának több joga van egy gyerek nevelésénél, mint egy nevelőapának (most hívjuk így édesanyád férjét). Ezt én is így érzem, de ha belegondolok… igencsak törni kell a fejemet, hogy alaposan meg tudjam ezt indokolni. A jog nem ad erre határozott választ, érzelmeink pedig a vérszerinti apánk felé terelnek minket. A kérdésből nem nagyon derül ki, hogy pontosan milyen dolgokból keletkeznek a gondok, de az „összeveszek” kifejezés azért arra utal, hogy olyan adok-kapok féle vitáról van szó. Ha történetesen az édesapádnak lenne ilyen stílusa, ő is ugyanígy viselkedne, akkor tőle eltűrnéd? Mert ha nem, akkor a „nem is az apám” problémát félre is tehetjük. Viszont egy fedél alatt kell élnetek, ezért valahogy normalizálni kéne a helyzetet, mert a feszültség senkinek se jó. Próbáld meg kerülni az összetűzéseket és valahogy megbékülni a helyzettel. Talán még az is megérné, ha Te engednél néha egy kicsit. A jövővel kapcsolatban sok jót nem tudok ígérni, mert a felnőttek életében is van mindenkinek (ilyen, vagy olyan) felettese és sajnos valamennyire igazodni kell. Nem biztos, hogy a „felettes” kifejezés ide pont jó, de… ez egy nehéz ügy.