Mit csináljak, ha nagyon hiányzik apa?

Nem értem miért tanácsoljátok neki h törődjön bele.

Ha neki fontos a biológiai apja,igenis beszélje meg vele a dolgot,hátha tud rajta változtatni.Majd ha az apja azt mondja neki,hogy bocsi,de nekem új családom van,amibe te nem férsz bele,akkor majd beletörődik a dologba.De amíg még lehet segíteni a dolgon,igenis meg kell próbálni helyrehozni.Még nagyon fiatal,és sokkal egyszerűbb most megpróbálni helyrehozni a dolgot,mint majd 30 évesen rádöbbenni,hogy hagyta elmúlni az alkalmat,és akkor már tényleg nem sok esély van rá,hogy újra jóban legyenek.

A kérdezőnek már komplexusa van amiatt, hogy az apja nem szereti. Ha odamegy, megerőlteti a dolgot, akkor kap még egy pofont az élettől... Ha az apja akárcsak egy kicsit is ragaszkodna hozzá, hát, rohadtul nem úgy viselkedne, ahogy.

Olyan ez, mint egy kamasz-szerelem. Velem is ez volt elsős gimnazistaként. Belezúgtam egy idősebb srácba, akit így utólag belegondolva, csupán idegesítettem. Kerestem a társaságát, ő meg folyton lekoptatott. "Felkeltem emiatt hajnali ötkor,hogy beszélhessünk,de azt mondta,hogy siet." Én viszont mentem utána, mert az összes barátnőm biztatott, hogy "Hajrá kislány, összejöhet!", közben meg rohadtul 0% esély volt rá, de csak a saját szívemet törtem össze azzal, hogy próbálkoztam. Persze lehet azt mondani, hogy ez nem ugyanaz, meg egy apuka fontosabb, mint egy kamasz szerelem, de ismertem egy lányt, aki pszichiátriára került, amikor mindent belefektetett egy ilyen szerelembe, aztán koppant.

A barátomat is otthagyta az apja, amikor kicsi volt. Ennek ellenére a barátom istenítette, kereste a társaságát. Aztán amikor megismertem, láttam, hogy egy alacsony, köpcös, beképzelt alakról van szó, aki sosem fizetett gyerektartást, és sosem érdeklődött a gyereke iránt. Mégis, amikor a barátom 19 éves volt, és az apja külföldre költözött, a srácnak teljesen összetört a szíve.

Az embereknek arra kellene koncentrálniuk, hogy szeressék és támogassák azokat, akik szeretik őket, ahelyett, hogy ilyen helyzetben a vérségi kötelékhez ragaszkodnak, és azzal megmérgezik a saját életüket.

Azzal,hogy megpróbálja 1x megbeszélni a dolgot,nem nehezíti meg a saját életét és ezzel még nem akaszkodik az apjára és semmit nem erőltet.Az erőltetés az lenne,ha kismilliószor megpróbálná,de 1 alkalom nem erőltetés,inkább csak megadja az esélyt és lesz ami lesz,de legalább tudja h megpróbálta.

Másrészt pedig egy tini szerelmet nagyon nem lehet ezzel összehasonlítani,mert az a bizonyos első pofon a pasiktól mindenkinek megvan általában 1 idősebb pasitól,viszont most a családjáról,az apjáról van szó.

Nem hiszem,hogy bármit veszítene azzal,hogy 1x megpróbálja a dolgot.Max marad minden a régi.De az is lehet,h az apja elkezd nyitni felé.