Más is van úgy, hogy nem mer gyereket vállalni, mert fél, hogy olyan állat lesz a gyerekével, amilyen az apja volt vele?

Csernus szerint igen. Alapvetően az egész pszichológia ezt vallja. Persze tudatosan tudsz rajta finomítani, de állítólag stressz helyzetben a beépült mintához nyúlunk vissza... a szüleinkhez.

Ettől függetlenül szerintem nem ilyen egyszerű, sokan kitörtek már ilyen körökből. Erős elhatározás kell, illetve tudatos kontroll. Pl. megbeszélni a férjeddel/feleségeddel, hogy ha ezt meg ezt csinálod, akkor szóljon rád, beszéljétek meg, ilyesmi.

minden az önismereten mulik. a legtöbb embernek fogalma nincs arrol milyen ö maga és ah valaki szembesiteni meri megsértödik és letagadja mert tényleg nem érzi igy.

van a másik aki tudja magárol de képtelen változni de szerintem ezek nem akarják valoban.

ha tényleg tudatos akarsz lenni akkor akarni fogod a fejlösésed, a változásod.ez ott kezdödik h mikor az elsö üvöltö hangnemet megengeded azonnal lekapcsolsz hisz rájöttél hogy üvöltesz.

ez csak aproság de igy indul.ez olyan mint a káromkodás. ha e akarsz szokni akkor amint kimondtad fel fog tünni és elnézést kérsz. elöbb utobb elhagyod.csak a gyerekednél is TUDD hogy milyen nem akarsz lenni, ne csak most.

és igen. ha férjed rádszól hogy "olyan vagy mint az apád" ne háritsd el h mit képzel. hanem gondolkodj el és adj igazat ha ugy van. ez már pozitiv. a legtöbben összevesznek a társukkal ilyen helyzetben ami még több problémát szül.