Mi a módja annak, hogy valakit levegyél a nevedről?

Nincs rá módod.

A nevedet valakitől kaptad, te a magadét megváltoztathatod, de másét el nem veheted. Sőt: ha pl. elismert és befutott alkotóművész vagy kutató vagy orvos a házastársad, akkor még ő kérheti válás esetén, hogy megtarthassa a nevedet, MERT ezen a néven vált közismertté, ezen futnak a cikkei, vagy a művei. És ha te a fejedet vered a falba, akkor sem fogják elvenni a nevét tőle. Kb. erre akkor van esélyed, ha köztörvényes bűncselekmény miatt börtönbe kerül, de még akkor sem biztos.

Hiszti helyett sokkal könnyebb a problémákat megoldani, a traumákat feldolgozni, és akkor nem fog érdekelni többé, hogy hány ember él ugyanazon a néven, mint te.

Ilyen egyszerű. :)

Kérdező (#23), szóval a "nevemre vettem" (jajj, de nem csípem ezt az őskövület-meghatározást) valójában azt jelenti, hogy örökbe fogadtad?

Mert akkor a macskát sem érdekel a DNS lelet, lévén hogy amikor örökbe fogadtad, akkor tudtad, hogy nem tőled származik, ennek tudatában fogadtad örökbe.

Akkor az örökbefogadás felbontását kell kezdeményezned, ami a leírt körülmények mellett valószínűleg járható út.

Nos kérdező, nem tudod "levenni a nevedrol" ezt a gyermeket.

Amikor megtetted a teljes jogú apai elismerő nyilatkozatot, felvilágosít ittak róla, hogy ez nem visszavonhato. Mivel a gyerek öt eves volt es tisztában voltál vele, hogy nem a te gyereked, nem védekezhetsz azzal, hogy nem te vagy az apja. Felesleges a dns vizsgalat es egyéb dolgok, teljesen felesleges bírósági pert indítani, mert veszíteni fogsz.

Nem tudom hány eves a gyerek, ezt jo lenne tudni. Ha ugyanis elmúlt 18, akkor indithatsz pert azert, hogy a nevedet ne viselje -rossz hír keltésére, stb miatt- de ettől még a gyereked marad. Ha viszont kiskoru, akkor az orokbefogadas felbontása lehetne a megoldás, de ahhoz a "fikazas" nem elég indok.

Ja, és a cinikusokra azért ne haragudj olyan nagyon, van néhány olyan - jellemzően családjogi - meghatározás, mint a "nevére vesz" meg a "kitagad" - amit előszeretettel és kiirthatatlanul használ a köznyelv, de évtizede nincs mögötte valós jogi tartalom... van olyan hogy házasság, meg olyan, hogy apasági elismerés, meg olyan, hogy örökbefogadás, ezeknek mind megvannak a sajátos név-viselési szabályai is, mint ahogy egyéb szabályai is. Köztük az is, hogy hogyan lehet felbontani... és hát nyilván tök másként egy apasági vélelmet vagy elismerést - ahol azt kell bizonyítani, hogy nem az illető a biológiai apa, és másként egy örökbefogadást, ahol ez nyilvánvaló, és azt kell bizonyítani, hogy az örökbefogadott és az örökbefogadó fél között visszafordíthatatlanul megromlott a viszony, illetve, ha az örökbefogadott még fiatalkorú-kiskorú, akkor azt is, hogy az örökbefogadás felbontása nem jár számára érdek-sérelemmel. De ugye ezt sem tudjuk, mert Te a névvel vagy elfoglalva, aminek semmi relevanciája, és a problémád szempontjából lényeges tényeket meg úgy kell kiimádkozni...

A névről meg annyit, hogy egyik esetben sem automatikus, hogy a válás, apasági vélelem, illetve örökbefogadás megszűnte maga után vonná a feleség/gyermek nevének megváltozását, hisz méltányolható érdek, hogy az illetőt mindenki az adott néven ismeri, az összes irata-bizonyítványa az adott névre szól... tehát nagyon is gyakorlati dolgok, amivel szemben viszont a részedről csak valamiféle büszkeség áll... ha az illetőt el akarod tiltani a neved viselésétől, na, akkor a név viselésére alapot szolgáltató jogviszony megszüntetésén TÚL még az is kell (ha nem tudtok megegyezni) hogy bizonyítsd, hogy az illető különös okot szolgáltatott erre, mondjuk bűncselekményt követett el ellened, vagy ilyesmi... szóval akkor a bíróság dönt, mérlegelve a felek érveit.

#25 "Amikor megtetted a teljes jogú apai elismerő nyilatkozatot" - MIT? A teljes hatályú apai elismerést az ember akkor teszi, ha azt ismeri el, hogy ő a gyerek biológiai apja, és az akkor bontható fel (új tény felmerülését követő 1 éven belül) ha bizonyítja az illető, hogy nem ő az apa.

Más vér szerinti gyermekét nem elismerjük, hanem örökbe fogadjuk, az örökbefogadás meg akkor bontható fel, ha... lásd Csjt...

Tagadhatatlan, kérdezővel nehéz, mert nem valós viszonyt ír hanem a névviselésen problemázik, de egy 5 éves, mástól származó gyerek esetén 100%, hogy örökbefogadás történt valójában...

#28-#29, ki mondta, hogy csak születés után tehető???? A probléma azzal van, amit magad másoltál banyek: "Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: az a férfi, akitől a gyermek származik," - tehát olyan NINCS, hogy valaki teljes hatályú apaival ismeri el évek után a MÁS gyerekét... a teljes hatályú azt feltételezi, hogy az illető annak tudatában van, hogy a gyerek tőle származik - ezért támadható meg DNS teszttel.

A kor abban számít, hogy ismeretlen származás (nyitott apaság) esetén az anyakönyvet a hazai gyakorlatban 3 év után képzelt apa bejegyzésével lezárják, tehát az apasági státusz nem maradt nyitott... marad az örökbe fogadás. Ennyi. Ezért mondtam, hogy 5 éves gyereknél szinte 100%, hogy örökbe fogadás.

(sőt a vicc az, hogy a tényleg tőled származó frissiben megismert 5 éves gyerekednél is az marad - la lezárt az apai státusz - hogy örökbe fogadod, majd utána elismered, ami felülírja az örökbefogadást. Erre külön bekezdés van a Csjt-ben.)

És de, a Kérdezőnek adott esetben van értelme bíróságra menni, el kell olvasni a Csjt 56-58§-át, és értelmezni, ebből kiderül, hogy az ő esetében mik a valós esélyei.

Amit biztosan nem szabad, az az elfogultan gyerekpárti szuperanyukákra hallgatni, akik minden férfit igyekeznek lebeszélni, elriasztani a saját jogainak gyakorlásától... mondjuk egy házasságon vagy teljes hatályú apain alapuló apasági vélelmet egy DNS-teszttel megdöntve valójában még a szélsőségesen elnőiesedett és ezért elfogultan nő és gyerekpárti magyar családjogi bíráskodás is hetek alatt simán, csont nélkül törli az apai státuszt az ezzel kapcsolatos összes kötelezettséggel egyetemben...

Mert hát valóban, a gyerek érdeke sok mindent űberel - de az igazságot SOHA - tetszel tudni?

Na, ehhez képest az örökbefogadás felbontása már tényleg egy jóval neccesebb történet, a jog érthető módon sokkal inkább védi a saját tudatos döntésen alapuló viszonyt, mint a semmin se alapulót.