Miért baj az, ha valaki csúnyán beszél a szüleivel?

Nem féltem a gyereket, a szülei hozzáállásából ítélve, akármi történjen a gyerekkel

(ha nem kap majd munkát, vagy kirúgják, ha megbukik a suliban, ha baja esik (mert ha így fog beszélni egy buliban egy agresszívabb fickóval akkor az úgy lecsapja mint a sz*rt))

ők pátyolgatni fogják, eltartják még 70 évesen is, a fiúnak pedig üres, sz*r élete lesz, nem fog megtanulni semmit az életről...

Hát akkor a mi családunk rém fura,anyum mikor pl keresek vmit és nem találom simán odaveri h olyan balf.asz vagyok ott a szemem elött,kijön és megkeresi-nem is ott van ahol mondja-és én simán mondom neki h mert olyan hülye vagy,nem tudsz rendesen magyarázni,vagy akármi...

És ettől függetlenül szeretjük,meg tiszteljük egymást

Én ismerek ilyet csajban.Régebben náluk voltam,anyuka mondja,hogy úgy enne egy kis akármit,munka után volt egyébként,akkor ért haza és ült le.A lánya simán visszaszólt neki,hogy ,,akkor szépen felállsz,hiszen van két lábad,és hozol magadnak".Akkor volt a lány kb. húsz éves.Én az államat szedegettem.Aztán a többin meg sem lepődtem.Mikor például ebédeltünk,és ránézve az anyjára azt mondta:,,Anya-konyharuha!",anya meg ugrott és hozta.Vagy amikor anya felkiabált neki a szobájába,ő meg visszakiabált,hogy mi bajod van?Vagy amikor a mikróban melegített kaját anyuka,levágta az áramot a masina,kisasszony netezett és lekiabált az emeletről,hogy ,,ügyes vagy,gratulálok!".

Mondjuk ez a csaj ezt szívbaj nélkül megtehette és az életben sem lett baja belőle,mert tudja,hogy kell érvényesülni,és emellett simán lehet bunkó.Sajnos nem a jószándékú és tisztelettudó embereké a világ,hanem az iylen buta türhőké,akik tudnak helyezkedni,mert elég törtetőek...

Kérdésedre válaszolva:azért baj,mert felsőbbrendűnek érzi magát a buta stílusa miatt,holott csak egy kis takony.

"eléggé lazák a szülei, nincs semmi szigor náluk. Szinte bármit csinálhat, akkor, és oda megy el ahova akar, akkor megy haza amikor akar, a szülei kiszolgálják, nagyjából bármit akar, megkapja"

Itt a gond. A szülei kompletten sz@rnak a fejére, csak ne kelljen vele foglalkozni. És ez bizony így ütközik ki. A negatív figyelem is figyelem, azért viselkedik így a szüleivel, hogy végre észrevegyék, ő is létezik ebben a világban. Egy gyerek viselkedésében a szülők nevelése is nagyon jól látható, igaz, nem csak ebből áll az adott ember stílusa, viselkedése, személyisége.

Én nem szidom, hanem sajnálom a barátodat. A szülei MÉG ARRA SEM veszik a fáradtságot, hogy azt mondják "velem így ne beszélj, mert lekeverek egyet". Ha valakire MINDENT ráhagynak, az ugyan olyan káros, mintha abszolúte nem is nevelnék sehogy, vagy mintha el lenne maximálisan kényeztetve.

A gyerek fog emiatt szenvedni a való életben, és ebben bizony a szülőnek is benn van jócskán a keze. Hiszen nem foglalkoztak vele, szerintem nem is szerették, úgy viselkednek vele, mintha levegő, vagy max valami idegen lakótárs lenne. És ez az igazán szörnyű, ennek csak a mellékterméke az, hogy ő így beszél a szüleivel.

Egyrészt a haverod is hibás, mert (gondolom nem 12-13 éves) ennyi évesen lehetne annyi esze, hogy nem viselkedik így, pláne nem a szüleivel.

Másrészt a szülei épp úgy hibásak, mert (a leírásodból nekem ez jön le) úgy viselkednek, mintha a haverod nem is létezne. És ennél elfogadhatatlanabb (és igazságtalanabb) érzés nemigen van, hogy azok, akik az ember legnagyobb támaszai lennének az életben (szülők), azok veszik a saját életét semmibe, gyakorlatilag levegő.

Én régen csúnyán beszéltem anyáékkal, de próbálom most már leszoktatni magam erről. De azért pl egy ilyen "De hü.lye vagy apa!" néha kicsúszik a számon. Meg ott van két méterre tőle a hamutartó, és engem kér meg, hogy adjam oda, akkor azt mondom: Van kezed, oda tudsz nyúlni. De k*r.va any.ázni nem szoktam, max k*.rva életbe, de tényleg igyekszem erről leszokni, nem jó dolog csúnyán beszélni... csak a környezetemben is úgy beszélnek az emberek, hogy csak nézek...

Na, de. Szerintem a szülők nem érdemlik meg, hogy így beszéljünk velük, tisztelni kell őket.:)