Nem akarok gyereket, állatokkal akarok foglalkozni. Ezért tényleg kiközösítést érdemlek?
Szóval a helyzet az, hogy elég fanatikus állatvédő vagyok.. Minden kóbor, beteg állatot állatorvoshoz viszek, keresek nekik gazdát, állatmenhelyen is elég sokat tevékenykedek..
Soha nem akartam gyereket. De az utóbbi csalódások után már férjet, esküvőt sem. Nekem nem hiányzik az, hogy valaki még egyszer megalázzon úgy, hogy megcsal. Csak egyszer történt meg, de bőven elég volt.
Úgy érzem az állatok sokkal több szeretetet adnak, nem csalnak meg, stb.
Saját lakásom van, saját keresetem, a családom pedig kitagadott a fentiekért. Hogy én mekkora egy idióta vagyok, hogy állatokat mentek, nem pedig unokát szülök nekik és esküvőre hívom meg őket...
Válaszom a kérdésedre: Nem érdemelsz kiközösítést.
A többihez nem tudok hozzászólni.
Minden jót kívánok!
Mintha a saját soraimat olvasnám! Kedves Kérdező, nrm fogod elhinni... De én is pontosan ugyanígy érzek. Nálam csak annyi a különbség, hogy a családomnak még nem jelentettem ki kerek-perec, hogy én se gyereket se férjet nem akarok, az állatoknak/állatokért akarok élni. Utalásokat tettem már nekik ezzel kapcsolatban, látszólag jól fogadták. És így is van rendjén, hisz ez az én életem, nem az övék! Nagyon rosszul tették, hogy kitagadtak téged, nem az ő tisztjük meghatározni, hogy te miként éljél. Egyáltalán nem érdemelsz kiközösítést!
Visszatérve az állatokra: én is azt érzem, hogy csak ők tudnak igazán, feltétel nélkül szeretni! Embertársaim közül egyedül anyukám és apukám képes ilyen szeretetet adni.
A párkapcsolatokról is hasonló a meglátásom, mint neked. Én például még sosem éreztem szerelmet. Úgy érzem nem is fogok soha. De nem is hiányzik! Úgy hiszem jól megvagyok nélküle, elvégre csak leterhelné a szívemet.
Jól látszik, hogy minden ember más. És ettől ilyen szép az élet! Milyen unalmas is volna, ha mindenki ugyanolyan lenne. Éppen ezért el kellene fogadnunk egymást, bármilyenek is vagyunk. Te is megérdemelnéd az elfogadást a családod részéről, hisz - gondolom - Te is elfogadod őket!
És a legfontosabbat ki is hagytam: igazán örülök, hogy végre olyan emberre leltem - a Te személyedben, kedves kérdező - amilyen én is vagyok! Már kezdtem azt hinni, hogy csak én vagyok ez az ún. "nem mindennapi". Mellesleg mindig is kilógtam a sorból, minden közösségben. Sosem tudtam megtalálni a közös hangot az emberekkel, ezért kerülöm is őket, nem vagyok egy emberszerető. Az állatokat viszont annál inkább szeretem! Náluk a közös hang megtalálása is egyszerű.
Hát igen, nem könnyű az olyanok élete, amilyenek mi is vagyunk!
Ezt az állatmániát (mármint azt, hogy emberek fölé helyezik őket) sosem értettem, nekem ez fura, de nem is az én dolgom, hogy te hogy akarsz élni.
Gyereket viszont én sem akarok, párom sincs egyelőre (és őszintén: nem is hiányzik...)
28/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!