A családomnak van igaza és hagynom kéne?
A jól ismert közösségi oldalon sok csere-berélős, illetve segítség kérős oldal tagja vagyok. Mindig nyomon követem, hogy kik írnak, de még sosem segítettem senkinek, mert vagy komolytalannak, vagy túlzónak találtam a kérést, esetleg meghaladta a képességeimet.
Nemrég egy hölgybe botlottam, aki pár mondatban megírta a történetét, egyedül maradt két kisgyerekkel és segítségre van szüksége. Tartós élelmiszerekre első sorban, de bármit elfogad, amivel segíteni tudnak neki. Én tudom, hogy furán hangzik, de ez az üzenet nekem valahogy más volt mint a többi és egyből azt éreztem, hogy segítenem kell.
Felvettem a hölggyel a kapcsolatot, elmondtam, hogy fiatal vagyok, így a kereteim szűkösek, de bármivel szívesen segítenék, ha megírja pontosan mire is van szüksége. Abszolút szolid választ kaptam, nem nagy igényekkel és tele hálálkodással.
Ma itthon a szüleimmel elmentem bevásárolni és elmondtam a szándékomat. Vittem külön kosarat és telepakoltam olyan dolgokkal, amiket a hölgy írt, illetve pár plusszal is. Tényleg csak alap élelmiszerek, tészta, rizs, liszt, pár konzerv, a gyerekeknek néhány nassolni való.
A szüleim gyakorlatilag végig oltották a fejemet, hogy ez mennyire felelőtlenség és honnan tudom, hogy ki ez mi ez, nem lehetek ennyire hiszékeny, kidobálom a pénzemet az ablakon stb. Értelmesen elmagyaráztam nekik, hogy nem tudom megmagyarázni, sosem csináltam ilyet, megérzés, hogy most muszáj. Összesen alig fizettem valamivel többet, mint 2500 forintot, de még mindig ezt hallgatom.
Most komolyan ekkora gáz ez? A kevéske kis ösztöndíjamból, illetve megtakarított pénzemből fizettem, még is úgy gondolom, hogyha átvágnak is megért ennyit tanulópénznek.
Egyébként ha van valamilyen vöröskeresztes akció, a szüleim is ugyanolyan adakozóak, úgyhogy nem tudom most miért kell ezen annyira kiakadni.
Szerintetek is hülyeség volt egy-két néhány mondatos levél után ilyen vakon megbízni valakiben és támogatni őt ilyen dolgokkal?
Én rendszeresen adakozok. Nem nagy összegeket, de sokszor. Sohasem gyanakszom, nem firtatom, valóban rászorul-e az illető, mert nem vagyok nyomozó. Magamnak meg pláéne nem akarok rosszat, ha kiderülne, hogy érdemtelenül adtam valakinek. A te pénzedből vetted, a te
döntésed volt, ne engedj beleszólni! A te lelki nyugalmadhoz kellett ez az adakozás. Máskor ne kösd az orrukra, ha ilyesmit tervezel.
Jófej csaj vagy. Én így ismeretlenül is büszke vagyok rád!:)
Amúgy a szüleid nyilván csak óvni akarnak, hogy ne légy naiv, mert sok a csaló. De most én is úgy gondolom, jól döntöttél.
#8
Rossz a logikád!
A nagy fenéket a te pénzed. Amíg otthon laksz, és egy fillért is kapsz a szüleidtől, addig nem a te pénzed. Addig az övéké, csak úgy tűnik mintha te kerested vna meg, mert ők ellátnak téged, hogy azt a pénzt ne kajára, meg egyéb szükséges dolgokra költsd, és az csak mellékesen megmarad neked, akár megdolgoztál érte, akár nem (pl. ösztöndíj). Ha a fenntartásodhoz mindent neked kellene megteremteni, akkor nemhogy megmaradna, hanem mínuszban lennél. De gondolom, nem a közgázra jársz, hanem bölcsész vagy...
Majd ha elköltöztél, és anyagilag független vagy, akkor lesz a tiéd...
Nem fogok vitatkozni, mindenkinek tiszteletben tartom a véleményét.
Szerencsés helyzetben vagyok, ezt sosem tagadtam sőt, büszke vagyok a szüleimre és hálás vagyok nekik, hogy megteremtették nekem azt a lehetőséget, hogy egyetemre járhassak. Sosem fogadtak el tőlem egy fillért sem, annyit kértek, hogy a saját kiadásaimat fedezzem magamnak. Elég valószínű, hogy ekkora havi bevételből nem tudnék megélni, nem is állítottam, ettől még nem kell életképtelen köcsögnek titulálni. :) Hozzáteszem végzős mérnök hallgató vagyok, csak hogy ne okozzon senkinek nagy fejtörést a további tippelgetés, ami a tanulmányaimat illeti... :)
Köszönöm a véleményeket! A csomagot még nem küldtem el, nagyon rosszul esik, hogy ennyire nem ért meg a családom. Remélem holnap jobb lábbal kelnek, avagy legalább leszállnak a témáról. Jól esik, hogy itt inkább támogató szavakat kaptam!
Kedves kérdező! A diákmunka amiért TE dolgoztál és NEM a szüleid, az a TE pénzed! Szóval nyugodtan költheted ilyen jótékonykodásra is, főleg ha ezek után sem fogsz pénzt kérni külön a szüleidtől a saját dolgaidra (márpedig gondolom nem fogsz).
Én is jótékonykodtam már, bár nem így (itthoni plüssmacikat, ruhákat adtam több embernek is, és hálásak voltak), de nem hiszem, hogy meg kellene bánnod. Ha valaki csak át akarná verni a másikat, inkább pénzt kérne, nem ilyen élelmiszert....Ebből nem fog meggazdagodni! És 2500 ft igazán nem sok, akkor sem, ha "elbukod".
Mondd el a szüleidnek, hogy te nem bántad meg, úgyhogy nyugodjanak le!
Lehet, hogy az volt, de ezt már nem tudjuk meg sosem... :)
Azóta az életem igen sokat változott, befejeztem a tanulmányaimat, elköltöztem a szüleimtől, teljes mértékben önfenntartó lettem és rendszeresen támogatok családokat a fentiekhez hasonlóan. Mivel mostmár szemtől szembe vagyok jelen és látom néhány havonta, hogy hova megy az adományom (mivel én adom a család kezébe), ezért abszolút tudom, hogy jó helye van, az én lelkem pedig nyugodt. Ebben a formában a szüleimnek már nem hogy kifogása van ellene, inkább úgy érzem büszkék rám, amiért szociálisan kicsit érzékenyebbre sikerültem. Szoktam nekik mesélni a támogatott családokról, még olyan is volt, hogy anyukám otthonról küldött ezt azt valakinek.
Sokan lehülyéznek továbbra is, de én nem verem nagy dobra mit csinálok, az eladakozott pénzt pedig nem érzem pazarlásnak. Hát ennyi a sztori folytatása..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!