Hogy mondjam el anyának, hogy apához költözök külföldre?
A születésem előtt elváltak,anya nagyon utálja apát,mert szerinte a drága ajándékokkal akar ellene nevelni (1-2 havonta elvisz nagybevásárlásra,amikor meglátogatom,ha szeretnék egy drágább dolgot,amit anya nem vesz meg,megveszi,pl laptop,fényképező,új tv,stb)és elég sok pénzt ad,amiről anya nem tud.
A nevelőapámmal sose volt jó a kapcsolatom,régen mindenért rám szólt,nem csinálhattam itthon semmit.Ráerőltette anyára,hogy legyen egy közös gyerekük.A féltestvérem most 4 hónapos és azóta még rosszabb a helyzet...Mindenért én vagyok a sz.rszemét,nem enged semmit a féltestvérem körül,folyton piszkál,beszólogat.
Ma ezen akadtam ki:tudja,hogy problémám van a súlyommal,emiatt alig eszek,folyton sportolok és néha hánytatom is nagam (ezt nem tudják),erre ma mondtam neki,hogy ne egye már meg előlem az összes kaját és azt válaszolta,hogy ő csak segít,hogy ne legyen ekkora a s.ggem,mert ciki,hogy az űrhajósok a Holdról is látják.Közöltem vele,hogy mekkora egy bunkó,kiakadt és elkezdett üvöltözni és mikor anya megkérdezte,hogy mi történt,elmondtam és rávágta,hogy nem így volt,hazudok.
Már nem bírom tovább,hogy folyton piszkál,anya se tesz ellene,ők egy külön család,augusztusban is elmentek hármasban nyaralni...
Apához akarok költözni,de ő Angliában él.Megkérdeztem,hogy ő mit szól ehhez meg a barátnőjét is(olyan,mint az egyik legjobb barátnőm vagy mint egy nővér,sokat beszélgetünk) és őket nem zavarnám.
16L
Nem akarom megbántani anyát,de akkor is megyek,ha ő nem enged.
Utálok itt élni,semmi értelme ennek az egész szenvedésnek egymással.
Jó fej apa amúgy is,mindent elmondok neki,mert tudom,hogy nem fog kiborulni,mint anya,nem kezd el veszekedni velem,mert elmondom neki a dolgaimat.
Attól,mert nem találkozunk évközben gyakran a suli miatt,nem jelenti azt,hogy nem beszélgetünk legalább 2-3 naponta.Nyáron sokat voltam náluk,nyaralni is vittek és nem volt semmi problémánk.
A 2. hozzászólónak - szerencsére - abszolút nincs igaza, azon túl, hogy az apának adott esetben el kell indítani egy új gyermekelhelyezési eljárást.
Azon túl viszont 14 éves kor után a Kérdező döntése a mérvadó - ha nincs kizáró ok.
De ez a végső eset, ha betöltötte a 16 évet, voltaképp simán kiköltözhet az apjához, ha az anyja nem tesz ellenvetést, mindenféle eljárás nélkül is. A bírósági eljárás csak akkor kell, ha ellenvetést tesz.
"A 2. hozzászólónak - szerencsére - abszolút nincs igaza, azon túl, hogy az apának adott esetben el kell indítani egy új gyermekelhelyezési eljárást."
EBBEN igazad van.
"Azon túl viszont 14 éves kor után a Kérdező döntése a mérvadó - ha nincs kizáró ok."
EBBEN nincs, ugyanis 14 éves kor után megkérrdezhetik a gyereket, hogy kivel szeretne inkább lenni, de a bíróság dönthet másként is.
"De ez a végső eset, ha betöltötte a 16 évet, voltaképp simán kiköltözhet az apjához, ha az anyja nem tesz ellenvetést, mindenféle eljárás nélkül is. A bírósági eljárás csak akkor kell, ha ellenvetést tesz."
Mivel az anya nem akarja, hogy a gyerek az apjához költözzön, ezért a bíróság döntése nélkül nem költözhet oda a gyerek, még országon belül sem.
Ezen kivül ahhoz, hogy a gyerek külföldre költözhessen - még abban az esetben is, ha a bíróság az apánál helyezné el a gyereket, az anya és a gyámhatóság beleegyezése is szükséges.
NEM költözhetsz csak úgy, ehhez elöször egy csomó jogi ügyintézés lenne szükséges.
Az elözö leírta, hogy miket kellene elöbb elinténi apádnak.
Nem tudom, hogy miért akarják sokan elhitetni a gyerekekkel, hogy a valóságnál jobban ki vannak szolgáltatva a szülői hatalomnak... csak nekem csípi a szemem ez a "te csak légy jó kislány, te csak fogadj szót, te csak engedelmeskedj, az anyukád biztos a legjobbat akarja..." elfogultság, ami a kamaszok kérdéseinél rendszeres?
A valóság ebben:
A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.].
Tehát a bíróság a 14 év feletti gyereket nem megkérdezHETi, nem kegyet gyakorolhat, hanem kutya kötelessége megkérdezni, ha nem teszi, törvényt szeg. Mégegyszer: "a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti,"
És mint láthatod, 16 éves kortól egy szimpla gyámügyi jóváhagyással bárki - persze kellő indokkal - pápát inthet a szülői háznak - akár mindkét szülőnek - nem kell hozzá bíróság se, csak egy jól konstruált indok, meg egy létező, gyámügy által validálható tartózkodási hely. Ami viszont cseppet sem érinti a szülők eltartási kötelezettségét... na, ez a valóság. Mondjuk kérdező arra hivatkozik, hogy a nyelvtudását kívánja fejleszteni az apjánál való tartózkodással, az apjának van angliai állandó lakcíme és munkája, ott van egy iskolától szándéknyilatkozat a felvételére, 50+%, hogy a gyámügy simán kiadja a pecsétet, mindenféle bíróság nélkül... mert miért ne tenné, EU-belföld.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!