Fiús anyukák! 17/F vagyok, hogyan beszélhetnék erről a szüleimmel úgy, hogy komolyan vegyenek, de a lehető legkevesebb fájdalmat okozzam nekik?

17 éves fiú vagyok. Nincs testvérem. Viszonylag jó tanuló, jó sportoló, suliban népszerű, teljesen átlagos, otthon nem kötekedő típus vagyok.

Volt már barátnőm, nem is egy. De nagyjából fél éve rájöttem, hogy tetszik egy fiú és vonzódom hozzá (hosszú és keserves időszak volt, mire ezt felfogtam és elfogadtam). Az említett fiú biszexuális, egy évvel idősebb és jóval tapasztaltabb ebben a témában. Neki is tetszettem, de nem mert lépni, mert attól félt hogy elijeszt. Úgyhogy én léptem felé. Azóta egy pár vagyunk, le is feküdtünk. Sokkal intenzívebben élem meg a dolgot mint korábban lányokkal és napról napra jobban szeretem őt. De nem tudom egyelőre, hogy biszex vagy meleg vagyok-e.

Eddig teljesen titokban tartottuk a dolgot a szüleim előtt, de pár napja rászántam magam, hogy beszélek velük erről. Nem említettem hogy van már barátom, mert nem akartam hogy egyszerre túl sok legyen nekik. Csak azt mondtam, hogy valószínűleg vonzódom a fiúkhoz. Nem vettek komolyan. Apám kiröhögött és azt mondta, hogy kinövöm a mocskos fantáziálgatást. Amúgy ő eléggé homofób. Anyám pedig azt hitte, hogy csak azért mondok ilyeneket, mert ez "menő".

Hogyan tudnám velük megértetni, hogy teljesen komolyan gondolom a dolgot? Hazaállítsak a fiúmmal, hogy "helló, ő itt a pasim"? Vagy inkább beszéljek velük még egyszer négyszemközt? Nem szeretnék fájdalmat okozni nekik és tudom, hogy csalódni fognak bennem, ugyanakkor szeretném ha tudnák, hogy van valakim, akivel boldog vagyok. Remélni sem merem, hogy megértenek és elfogadnak... de megérdemlik, hogy őszinte legyek hozzájuk.

Ti/Önök hogyan fogadnák a hírt? Esetleg személyes tapasztalatok vannak hasonló témában?

Köszönöm az értelmes válaszokat.