Fiús anyukák! 17/F vagyok, hogyan beszélhetnék erről a szüleimmel úgy, hogy komolyan vegyenek, de a lehető legkevesebb fájdalmat okozzam nekik?

Gratulálok, bátor voltál!

Remélem, rendeződik mindkét szülőd lelkivilága, de ehhez időt kell adnod nekik. Sok sikert az életben, nehéz utat "dobott a gép", de attól függetlenül tartalmas és boldog életet kívánok!

Azért apádat nem ártana bejelenteni a gyámhatóságon, hogy verekedős...

Nem csodálkoznék, ha elküldene otthonról, mihelyst betöltöd a 18-at.

Kár volt még most elmondani, én úgy gondolom. Amíg nem vagy független tőlük, nem kellett volna megmondani nekik az igazat. Akkor legalább találkozhattatok volna ezután is, így meg ki tudja, mégha viszontszeret is a srác, kétszer is meggondolja, hogy okozzon-e neked még több problémát a létezésével, na meg magának is. Senki nem szereti a problémás kapcsolatokat.

Mondjuk most már mindegy. Azért én aggódom érted, az ilyen kiabálós egyénektől minden kitelik. Az az érzésem, hogy még pár verést el kell tűrnöd. :( Jelentsd fel apádat, én azt mondom.

Te túl jólelkű vagy...

Most olvasom megint, hogy a "lehető legkevesebb fájdalmat okozzam". Max. anyukádnak, de apádnak?

Ha idős lesz, felé sem néznék egy ilyen kiabálós, verekedős egyénnek.

Hát jó, a te dolgod.

De azért egy pofon más, mint mikor valaki a balesetin köt ki..

Nem is kéne benyújtanod.

Csak megmutatod a leleteid a rendőrségen. :D

És.. Egy ilyen apától szerintem anyukádat jólelkűen megszabadíthatnád..

Lehetséges h pont miatta lett 'depressziós', mert úgy néz ki ,hogy ő azért még odafigyel rád.

Tényleg bátor vagy! Minden elismerésem. :)

Személy szerint biztos vártam volna ezzel még elvégzem az egyetemet/főiskolát (ha ebben gondolkodsz) vagy (ha nem gondolkodsz abban), akkor mire lesz rendes szakmám és állásom, na meg lakhelyem.

De legalább addig vártam volna míg 18 nem leszek. Mikor leszel 18?

Aki írta, hogy bejelentené valahol, hát nem tévedet nagyot. Először is leszögezem, hogy nem kell félni a Gyermekjólétisektől! SŐt! :) Én is ott dolgozom. Inkább hozzájuk kerüljön az ügy, mint apa a börtönbe...vagy Isten tudja hova...nem szeretnék rosszra gondolni.

Másodszor annyira bánom, hogy nem láttam ezt a kérdést korábban. :( A tanácsom az lett volna, hogy keresd fel a körzeti Gyermekjóléti Szolgálatot/Központot és tegyél úgynevezett "Jelzés"-t. Persze, akkor még nem a verésről, hiszen ez meg sem történt volna...Hanem kérj támogatót egy családgondozó személyében. Szüleidnek nem kell arról tudnia, hogy X időpontban a Szolgálatnál találkozgatsz egy kinevezett/kirendelt családgondozóval és megbeszélitek a problémádat, biztos vagyok benne, hogy a legjobb megoldást megtaláljátok a számodra. De tényleg nem kell félni tőlük, mindig a legjobbat szeretnék a családnak, szülőknek, de legfőképp a gyermeknek, hiszen a '97-es gyermekvédelmi tv. alapján járnak el (ha gondolod neten olvass bele egy kicsit).

A családgondozóval leülsz pár alkalommal és elbeszélgetsz vele, és majd miután jobban megismerte a helyzetedet ő is külön leül a szüleiddel és végül, ha mindenki hajlik rá, akkor együtt négyesben. A családgondozók nagyon jó mediátorok is (közvetítők). Mindhárom felet képviseli, persze kifejezetten a gyermek érdekeit. Nagy segítség lehetne Neked egy ilyen szakember megismerése. Segítene leküzdeni ezt a családi konfliktust a legjobb tudása szerint. Tudom nem szabad különbséget tenni családok között, de a Te helyzeted még csak a kezdet, sajnos sokkal de sokkal durvább dolgok is szoktak történni egy családon belül, mint a Tiéd, ha eldurvulnak a dolgok. Véleményem szerint, ahogyan Te fogalmazol, így csak egy nagyon értelmes ember tud fogalmazni. Kevés 17 éves van, aki ilyen jól látja a dolgokat, de legfőképp, hogy ennyire megérti és jót akar a szüleinek. :) Gratula és persze a szüleidnek is, mert nagyon jó gyermeket neveltek Belőled. Az, hogy Ők így reagáltak, hát nem egyedi eset, de még most kell megmenteni a helyzetet és úgy tudnál segíteni Nekik és Magadon is, ha keresnétek/keresnél egy támogatót.

Ne félj a Gyermekjólétisektől! :) Ne gondold azt, hogy lutriban fogsz kapni egy családgondozót, hanem egy szakmai megbeszélés keretében választják ki a számodra a legjobb családgondozót, aki tudja kezelni a hozzád hasonló eseteket. :) Ő sem fogja kényszernek érezni, hogy őt választották Neked, hanem vállalja is. Megnyugodhatsz, mert a legnagyobb titoktartásban és megértésben fogják kezelni az ügyedet. De ezt a lépést Neked az előtt kéne megtenned, mielőtt 18 nem leszel, mert utána már nem igen fognak foglalkozni Veled. Viszont, ha rövid időn belül nem fogjátok Ti hárman rendesen megbeszélni és kezelni a dolgokat, akkor később sokkal, de sokkal nehezebb lesz, mert csak gyűlni fog Bennetek a feszültség és az érzelmek, és ha azok robbannak, akkor nagyon csúnya dolgok is történhetnek akár :( Nem szeretnélek megijjeszteni, de komolyan tanácsolok Nektek egy családgondozót. Így előre láthatólag kétlem, hogy tudnátok rendezni ezt a helyzetet segítség nélkül (esetleg csak akkor, ha mégis hetero lennél és találnál egy női társat magadnak) Viszont, ha ennek a szikráját sem látod, akkor segítség kellene még most, ők ingyen dolgoznak, de ha elmúlsz 18 akkor és ha évekkel később rendezni szeretnétek az ügyeiteket, akkor komoly pénzekbe is kerülhet egy szakmai támogató.

Szerintem gondold át a tanácsomat. Nem fogja az idődet sem rabolni egy-egy beszélgetés, és nem hiszem, hogy hetente 1-2 óra sok lenne. Hosszú távon mindenképp meg fog térülni egy segítő kéz ;)

Mind esetre sok sikert, és nagy erőt kívánok a további élethez! Főleg, ha tényleg úgy érzed, hogy mégis 100%-osan meleg vagy:)

"Meg hogy "mihez fogsz kezdeni, ha az a fiú tovább akar majd lépni?" "

ja, mert a heteroknál ez nem fordulhat elő... -.-'