Azt mondják a fiúk az anyjukra, a lányok az apjukra szoktak hasonlítani. Mennyire igaz ez?

Van benne igazság, de az adottságaimat én például nagyapámtól örököltem, az arcom anyáméra hasonlít igazán, de a stílusom egy az egyben apámé, csak kicsit modernebben adom elő. Szóval engem nem tagadhatnak le :)

A húgom meg inkább apai nagymamánkra hasonlít.

Mondják, de nem igaz. Vagyis így nem igaz. Van olyan család, ahol bejön és van olyan, ahol nem.

Nővéreméknél pont így van, hogy a lányuk az apjára, fiúk a nővéremre hasonlít, nekünk eddig egy fiúnk van, ő tiszta apja.:)

Én nőként szintén apámra hasonlítok. Viszont a férjem meg szintén az apjára. Szóval ennyi. Nem igaz így a megállapítás.

hát nálunk nem jött be

a fiam tiszta apja a lányom tiszta kicsi én :-)

fordítva nagyon gáz lenne :-DDDD

Nálunk maximálisan bejött!

Kisfiam rám hasonlít. Én édesapámra, két fiú testvérem anyukánkra. Férjem szintén édesanyjára, nővére apósomra. Az ő gyermekeinél pedig szintén ez a helyzet. Fiú az anyjára, lány az apjára.

Mi ketten vagyunk lánytestvérek. Én vagyok az idősebb, édesanyám másolata. A húgom meg tiszta apu :)

De ismerek olyan családot is, ahol 6 gyerek van, és mind a 6 egyforma, de az édesanya és az édesapa komplett keveréke. Viszont a gyerekeknél ugyanaz az orr, szemöldök, száj... nagyon viccesek :)

Nálunk bejött: én tiszta apám (kinézetre apai nagymama), öcsém tiszta anyám (kinézetre meg anyai nagypapa), legkisebb öcsém meg félúton (de inkább apai oldal). (Annyira, hogy édesapám szürke szemű, édesanyám barna, legkisebb öcsém meg fele-fele. :) )

De ahogy látod, ez erősen változó. A fiúk általában hasonlítanak az anyjukra, ez gyakoribb, mint a lány-apa hasonlóság.

Van benne igazság, de nem mindíg! Én srác létemre apámra hasonlítok, a hugom pedig anyura!

De van egy baráti család, ahol ha nem is arcvonásra, de ilyen hasonlóság van: a srác tejfehér bőrű, mint az anyjuk, a huga viszont az apjuk barnás bőrét örökölte.

Én külsőleg teljesen úgy nézek ki mint apám, belsőleg pedig anyám :)

17/F