Szerintetek normális ez a nő? Hogy bírja ezt feldolgozni?

Kérdező, neked van gyereked, családod? Tudod, hogy mitől jó/rossz/nyugodt/kiegyensúlyozott stb. valakinek az élete?

Elmondanám, nekem is két gyerekem van két házasságból, és az is tény, hogy makacs vagyok, nem alázkodok meg egyetlen pasi előtt sem. Az első férjem a hagyományos felfogás szerint "mintaapa, mintaférj" volt. Csak a közelebbi barátok látták, hogy bizony egyre nagyképűbb, lekezelőbb, én meg folyamatosan szembesültem vele.Még anyám is engem szidott, mikor elváltunk, hogy milyen rendes ember... Ja, csak nekem kellett volna egy értéktelen senkinek éreznem magam mellette. A második férjem pedig pont azt nem bírta feldolgozni, hogy magasabb a végzettségem mint neki (sosem érzetettem, mert nem érdekelt) és ezt kompenzálta is rendesen sokféleképpen. Amit már nem viseltem el, az az volt, hogy hitelt hitelre halmozott, hogy bizonyítsa, ő mindent megszerez bármi áron. És még ő volt megsértődve, és lépett le, míg terhes voltam. Még szerencse,hogy a lakás az enyém volt,mert őt azóta az ország összes behajtócége kergeti.Ha közös lett volna a lakás, már a híd alatt lennék a srácokkal. Kifelé viszont az látszott, hogy ő mennyit dolgozik ÉRTÜNK, holott ránk sose jutott a pénzből, mindig neki kellett új kocsi, bringa, stb. Úgyhogy az alapján ne ítélj, hogy TE mit látsz a barátnőd volt párjából, mert közel sem biztos, hogy jól látod. 13 éve nevelem egyedül a gyerekeimet, és eszemben sincs visszacsábítani a volt férje(i)met. Az első férjemmel normális a kapcsolatunk, a fiunkkal is foglalkozott mindig, még így is,hogy 20 éves,figyel rá. A kisebbikre viszont nem kíváncsi az apja, évek telnek el, hogy nem is jelentkezik. Szerinted mennyire lenne jó a gyereknek anyagi-érzelmi bizonytalanságban élni, amiért cserébe összesen annyit kap, hogy egy légtérben él vele az apja? Így megvan mindene, vidám, kiegyensúlyozott, boldog, normálisan tanul, sportol, van hobbija. Rosszabb lenne,ha itt lenne az apja, és állandó balhé lenne, meg a stressz, hogy mikor jön a végrehajtó egy újabb tartozás miatt. Viszont ellentétben a jóslatoddal, nem rokkantam bele az egyedül nevelésbe. Sőt, azt sem éreztem, hogy elviselhetetlen teher lenne rajtam. Persze, ha valaki folyton sajnálgatott volna, meg én is csak nyüszítettem volna a sarokban, biztos szert tehettem volna egy alapos depresszióra, de valahogy nem ez volt a célom. Igen, a felelősség, a meló az enyém volt, de ezt nem úgy fogtam fel, mint valami istencsapást, hanem egyszerűen csak csináltam, és nem vártam el magamtól, hogy mindig minden tökéletes legyen, és én legyek a mintaanya. Közben elvégeztem levelezőn egy fősulit, aztán ahogy a kisebbik is nagyobb lett, több időm lett magamra (egyébként korábban is volt), azóta (6 éve) megint sportolok heti 3-4-szer, és megsúgom, igenis volt párkapcsolatom az eltelt 13 évben. Viszont az tény, hogy nem szeretnék senkivel összeköltözni, legalábbis egyenlőre nem. Nem érzem magam félembernek, sajnálnivalónak, főként nem cikinek két gyerekkel két apától. Azt érezném veszettül cikinek, ha alázatos, jó feleségként elnéztem volna mindent, és most annak innám a levét.

1., Nem járod az útját, hogy megjósold, milyen ember is ő.

2., attól hogy te talpnyaló vagy, nem kell mársa kényszerítened ezt a tulajdonságot.

3., ne pletykálkodj, áss alá egy "barátnödnek" se!

Nekem egy apától van a két gyerekem, de nincs az az isten, hogy visszafogadjam. Nem vert, nem részegeskedett, de olyan pokol volt mellette az életem, hogy nem kívánom vissza. Igen, sz..r a két gyerekkel egyedül, mert minden az én nyakamba zúdul, de amikor a volt férjem is velünk élt, akkor ugyanez a nyakamban volt, plusz egy hisztis kiskamasz nyafogását kellett hallgatnom, meg semmit sem segített! Nekem igenis felszabadulás volt az, hogy kidobtam a francba és a gyerekek is jól jártak, mert nem vagyok esténként idegbeteg, hanem nyugi van. Egyébként ha megismernéd a volt férjemet, neked is nagyon szimpatikus lenne. Mindenki imádja, aki nem vele él....

Nem látsz bele más család életébe, ne akarj másnak tanácsot adni és főleg ne bíráld a barátnődet. Ha annyira jó parti a pacák, akkor tessék, vidd csak nyugodtan, aztán lehet, hogy rájössz magadtól, hogy a barátnődnek miért jobb nélküle.

Kérdező te nem az utolsó férfi vagy, aki most azt várja, hogy az exe sírja magát vissza??

Bocs, de szerintem normális nő így nem gondolkozik, ahogy te. A nők nagy része nem életképtelen pasi nélkül, akkor sem, ha gyerekeket nevel. Ez csak a kapcsolatfüggők találmánya, és sajnos sok pasié is, akik azt hiszik, hogy a nők nélkülük semmire nem mennek.

Pedig ez egy marha nagy tévedés. Milliószor jobb egyedül,mint egy rossz kapcsolatban. Ráadásul az egyedüllét nem jelent feltétlen magányosságot is.