Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Anyám féltékeny a páromra és...

Anyám féltékeny a páromra és a szüleire? Vagy ez most mi? Én csinálok valamit rosszul, vagy ez tényleg nem normális így?

Figyelt kérdés

A szüleim még kiskoromban elváltak, anyám egyedül nevelt fel, illetve a nagyszüleim nagy adag segítségével. Egy darabig nagyon jó volt a viszonyunk, ennek kb akkor lett vége, amikor elkezdtek saját kis igényeim lenni.

Ameddig ez csak a barátnőzésre terjedt ki (hányszor egy héten, hány óráig maradhatok, stb.), viszonylag még normális volt a helyzet, de már korán sem volt olyan jó a viszonyunk, mint azelőtt, mert már nem csináltam mindig pont azt és pont úgy, ahogy azt ő szerette volna.

Közben lett egy élettársa, én elhanyagolva éreztem magam, mert onnantól kezdve ki volt nyalva a pasi segge, én meg húzzam meg magam, tűrjek, alkalmazkodjak.

Aztán összejöttem a mostani barátommal, akivel azóta már 5 éve vagyunk együtt. Szerencsére a szüleivel is nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani.

Anyám közben szétment a pasijával. Szerzett egy kutyát és most azt tojtatja abnormális módon. Pl. ha ő nincs otthon, nekem igyekeznem kell haza, hogy adjak enni Macikának, mert "szegény biztos már nagyon éhes és különben is egyedül van otthon szegény". Macikát úgy babusgatja, mintha a saját gyereke lenne, én meg folyamatosan csak a lecseszéseket kapom mindenért.


Aztán ha valamiért meg merek szólalni, én vagyok a legszemetebb ember a világon és különben is, beszéljek így a párommal meg a szüleivel. Holott én nem beszélek vele sem csúnyán, sem tiszteletlenül, csak néha megmondom a véleményem, mikor már fel akarok robbanni az idegességtől. Mert neki én csak akkor vagyok jó, ha mindent úgy csinálok, ahogy ő akarja, és lehetőleg azonnal, ellenkezés nélkül.


Nekem most az fáj legjobban az egészből, ahogy azokról az emberekről beszél, akik tényleg semmiről nem tehetnek. Annyi a bűnük, hogy szeretnek és vele ellentétben nem piszkálnak állandóan.


Azt, hogy ő ilyen, már elfogadtam. Vagyis jobban mondva elfogadtam, hogy nem tudom megváltoztatni és már csak az alkalmat várom, hogy mikor költözhetek el végre itthonról.


22L


2013. jún. 25. 00:05
 1/2 anonim ***** válasza:

Szerintem retteg, hogy felnőttél, és egyedül marad. Szüksége lenne egy társra.

És irányításmániás.

2013. jún. 25. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 acelsziv ***** válasza:
ideje elköltöznöd
2015. márc. 1. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!