Elmondjam a szüleimnek, hogy mit tettem?

Minek most már?

Mondjuk az érdekes, hogy nem vette észre, hogy piaszagod van. Én mikor először rúgtam be, anyám rögtön lekapcsolt :D

Én is elmondtam anyáméknak amikor 15 évesen kipróbáltam a cigit, akkor szívtam el 2 szálat és azóta egyszer sem gyújtottam rá! Pedig én is jó gyerek voltam, csak akkor én is rendesen szétcsaptam ám magam, amit szintén elmondtam pedig nem buktam le, mert addigra minden nyomot eltüntettünk. Apám mondta is hogy hát gondolta hogy előbb utóbb kifogom próbálni, apám mondta ha nagyon ki akartam volna akkor egy szálat elszívhattam volna vele, de akkor tuti leszoktatott volna róla, nővéremet már leszoktatta aki sunyiba cigizett, nem tudom hogy de sikerült neki.

A piálásra nekem annyit mondtak, ameddig tudom hol a határ addig nem szólnak érte, de az árát nyilván nekem kellett állnom amiért mondjuk akkor meg is dolgoztam, de ez lényegtelen. Bennem nem csalódtak pontosan azért mert bevallottam és nem mástól tudták meg és nem buktam le.

Én hülye lettem volna elmondani ezeket a dolgaimat anno a szüleimnek, de ahány család annyi szokás. Ha úgy érzed hogy van miről beszámolnod a szüleidnek, és megbeszélni velük azt amit tapasztaltál akkor szerintem nyugodtan ülj le velük. Nem fognak elzavarni :)

Írtad, hogy édesanyádat csalódottnak láttad. Nyilván egy szülő sem tapsikolhat örömében, még ha a jó szándékból vezérelve osztod is meg velük, hogy a gyerekük alkohol hatása alatt volt és dohányzott, de biztosan értékelni fogják az őszinteséged. Még ha kezdetben csalódottnak is tűnnek.

Azt viszont mérlegeld hogy mit osztasz meg a barátnődről. Elképzelhető hogy azt feltételezik majd róla, hogy vitt bele ebbe a dologba.

Az én szüleim a mai napig nem tudják, hogy mikor ittam először alkoholt. Azt meg végképp nem tudják, hogy kipróbáltam a cigit, és a mai napig néha elszívok egy szálat. (A néha tényleg néha fordul elő.)

Most 19 éves vagyok, a múltkor apuval söröztem, de nyilván sejtették, hogy ha baráti társasággal jövünk össze, nem almalén élünk. Ameddig tudom hol a határ és haza tudok jönni a két lábamon, egyedül, addig nincs gond. Megbíznak bennem. Tegyél róla, hogy a közeljövőben ne forduljon elő hasonló, és akkor benned is bízni fognak. :) Azt meg biztosra veszem, hogy értékelik a szüleid, hogy őszinte voltál. Nyilván látta rajtad anyukád is, hogy megbántad amit tettél.