Ha a parom nem foglalkozik a haziallatunkkal, akkor a majdani gyerekunkkel sem fog?

Volt tengerimalacunk,én akartam annyira,édes,aranyos.Kb 3 hétig.Aztán már csak kosz,bolha,nyűg.Fél év után elajándékoztam.

Van egy 3 éves lányunk,imádom,napi 24 óra is kevés vele.

De malac mégegyszer nem kellene.

Most miért támadjátok a kérdezőt az én barom apám végig vert engem ez volt a foglalkozása velem,hogy rettegtem tőle,és az összes háziállatunkat ő hozta haza a heppje szerint,amik aztán éhen is dögölhettek mellette.

Az írjon ide,akinek van tapasztalata mind a háziállat,mind a gyerek terén,amúgy ne okoskodjon elméletből...

"Miért kell összehasonlítani egy állatot egy kisgyerekkel? Nem mindenki állat bolond. "

Szerintem itt a kérdező nem szó szerint hasonlította a gyereket az állathoz!

Arról van szó, hogy most egy akármilyen állat, ami meghalna az ember gondoskodása nélkül, van, és ha arról megfelejtkezik, vagy nem törődik vele, akkor az a jelleméről elárul valamit.

Akik írták, hogy a párjuk pl. nem foglalkozik ezzel vagy azzal az állatkával, de hű de jó apa, azok más szemszögből látják az egészet.

Nekik már van egy állat és van egy gyerek! Természetes, hogy a gyerekkel fog több időt tölteni a szülő!

De a kérdezőnél még nincs gyerek!

És vállaltak valamit közösen! Ha az egyik fél látja, hogy a másik majd úgyis megcsinálja (etetés, almozás, vagy fogalmam sincs mit kell azzal az állattal még csinálni), akkor ugyanúgy meg fogja azt tenni az a fél, hogy ha a gyerek sír, nem foglalkozik vele, mert majd a párja úgyis felkel, úgyis tisztába teszi, úgyis megeteti, stb.

Na jó, egy tengerimalaccal azért nem kell annyira foglalkozni. Takarítani kell néha az almát, etetni, vizet adni neki. Néha ki lehet engedni meg megsimogatni. De ez nem egy olyan állat, ami igényli az ember szeretetét, ők elég primitívek. Persze, aranyosak meg minden, de nincsenek rászorulva arra, hogy babusgasd őket, nem nyafognak azért, hogy törődj velük.

Egy ilyen állat ott van a ketrecben aztán elröfög magában, elvan, sok törődést nem igényel. Ezt azért nem kellene kivetíteni egy gyerekre.

14 -es ne ragadj már le a tengerimalacnál! Vagy te most azt mondod,hogy szerezzenek be egy kutyát és ha már avval sem hajlandó törődni akkor van benne valami?

Megetetni egy tengerimalacot aztán nem nehéz...erről panaszkodott a kérdező,ha ez nehézség,mi lehet még neki a nehéz!

Sógornőm kutyát szeretett volna, hogy "gyakoroljanak" amíg nincs gyerek. A kutyussal csak tesóm foglalkozott, amikor kiderült, hogy jön a baba elpaterolták a kutyát anyukámhoz azzal, hogy majd sétáltatják, etetik, viszik oltásra, stb. Ehhez képest rá sem néznek soha szegény kutyára.

A gyerekkel is hasonlóképpen foglalkozott sógornőm (enni éppen kapott szegény, csak nem mindig pont akkor mikor megéhezett, és állandóan savanyú szaga volt szegénykének). Aztán ez a kisgyerek is szépen félre lett téve mikor megszületett a 2. gyerek. Most "önmegvalósít" a nagyságos asszony, iskolába jár, így már az a jellemző, hogy egész hétre elviszi a gyerekeket a szüleihez, hogy tudjon tanulni. Most ez a legfontosabb, nem a gyerekek. Az persze alap, hogy mi nem mehetünk őket meglátogatni, mert kiborul tőle, hogy szeretnek bennünket a gyerekek.

Szóval náluk volt párhuzam a háziállat és a gyerekekkel való bánás között sajnos.

16-os nem állítottam ilyesmit.

Alapvetően én is a kérdező oldalán állok, de azért tengerimalac esetén erős túlzás, hogy akkor a gyerekkel sem fog foglalkozni. Sajnos az ilyen kis rágcsálók sok ember számára olyan "jelentéktelenek", könnyen ráunnak, mert nagyon nem lehet velük mit kezdeni, csak a nyűg van velük sokak szempontjából.

Én nagyon szeretem az állatokat, egyetértek azzal, hogy csak pár perc elintézni ezt az egészet, DE nem egy embert ismerek, aki erre hamar ráun. Egy olyan állat esetén, mint a macska vagy a kutya azért más kérdés, mert velük a legtöbb embernek bensőséges, közeli kapcsolata van - ilyen szempontból sokkal jobban hasonlítanak egy gyerek ellátására.

Szóval azért, mert a kérdező párja megunta a tengerimalacot a hirtelen lelkesedése után, azt még nem lehet mondani, hogy egy gyerekkel sem foglalkozna.

16-s vagyok 18-asnak én aztán benne vagyok a dologban,van két rágcsálóm,csincsillák ajándékba kaptam őket és van egy macskám is akit én hoztam.

A macskám persze állandóan az utamban van annyira igényli a foglalkozást,de a csincsillákat is ugyanúgy kell etetni és takarítani illetve jobban,mint egy macskát,mert a macska tisztálkodik egyedül

Amúgy a fiú csincsilla iszonyatosan gazdi centrikus,őt ha kiengedem rendszeresen hozzám ugrál és "megfogja aranyosan a kezem" igaz a másik az ellentéte.

Szóval,ha nem az lenne,amit a kérdező mondd,hogy a párja beszélte rá,akkor enyhébb lenne a véleményem....de van tapasztalatom abban,ha az emberre rá erőltetnek egy házi állatot és az aki ráerőlteti nem gondozza azt kicsit sem.