Miért csinálják ezt velem a szüleim?

Tegnap délután óta hasmenésem van, de ma reggel, amikor nem akartam iskolába menni, apám annyit csinált, hogy megfogta a homlokomat és nem érezte melegnek, így egyből azt gondolta, hogy nincs semmi bajom és rám parancsoltak, hogy ha nem megyek ma iskolába, széjjel verik a fejemet. Most ha egyszer valószínüleg elkaptam valami vírust, miért egyből engem szidnak, hogy jajj biztos csak megjátszom és nincs is semmi bajom. Az meg a másik, hogy ma valami DÖK nap vagy mi van és ilyenkor az iskolánkban minden évben ilyen "programokat" szerveznek, nincs egész nap tanítás, csak be kell oda menni és a különböző tantermekbe elmenni, ahol az állomások vannak és feladatokat teljesíteni. Az ott lévő tanárok pedig lepontozzák, amit ott alkottunk és ez most mindenkinek jó. Ráadásul valamikor 11-kor haza lehet menni. Ezért minek mentem volna be?

És a szüleim máskor is ilyenek, sose veszik komolyan, ha valami bajom van, én is már hónapok óta könyörgök nekik, hogy menjünk már el bőrgyógyászhoz, mert még 1 éve kb. az egyik lábujjamon nőtt egy anyajegy szerű kis feketés cucc, és akkor úgy voltam vele, hogy biztos eddig is ott volt csak nem vettem észre, erre most pár hete megint megnéztem és nagyobb lett, ráadásul eddig tök lapos volt, most meg más kezd így kidudorodni. És nagyon félek, mert mi van, ha valami elrákosodott anyajegynek a maradványa vagy valami? És amikor mondtam legutóbb nekik, hogy menjünk el emiatt az orvoshoz, elmondtak mindenféle hülyének, hogy mit képzelek, hogy egy rohadt kis anyajegy miatt még külön bőrgyógyászhoz megyünk.

Miért csinálják ezt? Miért jobb nekik azzal a gondolattal élni, hogy én egy szemétláda iskolakerülő vagyok, mint azzal, hogy lehet, tényleg beteg vagyok és húú mi lesz most, kiányzok 3 napot max. az iskolából? Nem mintha 3 nap annyira sok lenne, hogy ne tudnám bepótolni..