Mit tehetek? , hogy a férjem jobban figyeljen a lányunkra. Dolgozik, hazajön gépezik, cigi-sör, amikor szólok érte azt mondja már megint kezdem. Nem érzem, a tiszta odafigyelést, törődést.

Szerintem ha többszlri beszélgetés után ez öt nem érdekli, akkor terhes a család a számára. Nem tud vele mit kezdeni.

Ö nem akar az új szituációba bele menni, elvárja, hogy ti nézzétek el neki ezt, és fogadjátok el ezt.

Ennek a vége az szokott lenni, hogy a nö megunja és lelép a férfitöl. Ekkor ha a férfinek nagyon kényelmes volt akkor elkezd nyafogni, hogy vissza szeretne menni, és megváltzik. Talán 1-2 hétre meg fog változni és szép lassan vissza áll a helyzet. Innentöl kezdve gyarkabban jön a szétválok, elhagylak szituk, de a férif mindig vissza esik ebbe a szituba, mikro a a nö egyszer csak telejsen elhagyja, és a férfi nagyon mérges lesz, dühöngeni fog. A sört jobban fogja kedvelni és az asszony lesz a hibás az ö alkoholizmusáért. Gyerektartást nem fog fizetni, vagy csak keveset, elöször majd sürün láotgat de kb 1 év múlva már csak hallomásból tud mindent a gyerekröl. neked meg minden fillérért és minden jó szóért a lányodnak könyörögnöd kell.

A misk megoldás hogy kitartasz, de állandó veszekedések lesznek, mindig boldogtalan leszel.

Amit tehtezs most még, hogy ha nem beszéltetek róla eleget akkor leülsz vele és beszéltek, ha nagyon nem látja a helyzetet, nyugodtan mutasd meg amit írtam ide, hogy hogyan is alakul 80%-ban egy ilyen családok helyzete. szeretné ezt, és szeretné-e hogy éveke alatt ide fajujon a dolog, vagy tényleg szeretne normális családot magának?

Lehet, hogy sok neki a munka, és a család.

Úgy van vele, hogy eleget dolgozik, aztán hagyják békén.

Ahogy az előttem szóló mondta, kényelmes neki.

Vagy lehet hogy egyébként unalmas, egysíkú napjai vannak és unja az egészet.

ezért jó, ha a család néha el tud menni nyaralni, kikapcsolódni. Gyerekekkel, vagy nélkülük.

Lényeg, hogy valami aktív pihenési módot válasszon, ne a tespedést. Még akkor sem, ha úgy érzi, neki az jár, hogy sörözzön cigizen, és tespedjen. Azért, logikusan belegondolunk, ez nem biztos hogy jóra vezet.

Én a volt férjemnek megmondtam egyszer ("fáradt vagyok nem érek rá" mondatára reagálva), hogy remélem ha majd egyedül üldögél az öregek otthonában és felhívja a gyerekeit, hogy látogassák már meg, akkor majd azt mondják neki: "fáradt vagyok, nem érek rá".

Most kezd rádöbbenni, hogy elkésett, mert már nagyobbak és az egyik megmondta neki múltkor, hogy nem ér rá vele skype-on beszélgetni, mert épp fenn van egy jó barátja akinek most van ideje (két különböző országban laknak, nem könnyű összehangolni). Amikor hallottam, hogy apuci kifakad, hogy: "a barátod fontosabb, mint apu????" akkor megmondtam neki, hogy egy szava sem lehet, hányszor volt fontosabb neki a haverok és a számítógép, mint a gyereke...