Miért mond ilyeneket egy anya a gyerekének (lent)?

22# egy kis hozzáfűznivalót csatolnék, nem bántásként, csak legfeljebb érdekességkép

Én is így jártam, hogy anno nem léptem időben.

Ma már megértem mért.

A gyerek, hajlamos mentegetni a szüleit, még akkor is ha veri, vagy alkoholista.

Nagyon fájdalmas azzal szembesülni, hogy esetleg nem úgy szeretnek, vagy egyáltalán nem szeretnek, vagy egyáltalán, jobban örültek volna ha nem is vagyunk és sorolhatnám, szóval bármi olyannal szembenézni, ami felborítja az egész világát egy serdülő kamasznak.

Mert elhiszi, hogy amiben van, az normális.

Persze, érzi, valami nem teljesen okés, de hát: csak az anyám, csak az apám.

A másik pedig, a nagy veszekedések, évek alatt gyűlnek fel, addig cizellált formában is működő képesek, míg egyszer csak robban a bomba. És az ember felébred.

Ezt nem lehet befolyásolni, ha csak nincs egy okosabb, aki kívülről fejbe kólintja a szerencsétlen gyereket, hogy hát ez azért mégse normális, vagy szerencséje van, és időben lelécel.

A másik pedig, ez az amiről a legszívesebben hallgatunk, pláne akit megaláznak családon belül, akár fizikailag, akár verbálisan, amibe akár bele is lehet betegedni. Mert gyakran, az ilyen családokban, szégyelli magát a gyerek, és inkább befogja a száját.

Ezek nem tudatos folyamatok, de okosnak lenni utólag mindig könnyű...

A mai fejemmel nem is gondolkodnék rajta, egyből dobbantanék koleszba, az ország másik végébe.

Hisz ma már látom miben voltam, és mi, hova vezet, még akkor is, ha az nem tűnt akkor olyan nagy bántásnak.

Az előttem szólok megírták a többit.