Ha a gyereked börtönbe kerülne, attól még ugyanúgy szeretnéd mint előtte, mellette állnál a bajban?

bocs, a kritika címe volt, amit írtam, itt a filmé:

[link]

Soha nem szabad a szuloket okolni hiszen egy felnott ember sajat sorsa jovoje kovacsa a valasztas a kezeben van.

Nem lehet sajat hibiankert masokat okolni rossz dontesek sorozata vezet a bunozeshez es egy felnott egyedul dont.

Ez kifogas az egyik ismeros plebanos minket szuloje alkoholista volt es o kuzdott egy ertekes ember lett belole.

Magam tanult ember vagyok csaladdal ertekes hivatassal pedig a nagy sssarbol jottem szuleim ugyancsak napkozi helyett kocsaban hurcoltak.

Nincs elore megirt sors dontesek srozata vezet oda ahol vagy barhonnan jottel.

"Az egyik tesómnak már voltak verekedős ügyei és ott is maximálisan mellette volt. Igaz hogy megmondta utána a véleményét a tesómnak kapott lelki fröccsöt és eligazította rendesen de akkor is mellette volt."

Szerintem ez sem feltétlenül helyes.

Pontosabban attól függ, hogy mit értesz az alatt, hogy "mellette állt", "kirángatta a sz@rból"

Ha úgy érted, hogy a felelősségre vonáskor fogja a kezét, az teljesen rendbe van. Ha azt, hogy ok nélkül agyon veri Ferikét, aztán a tanítónéni sarokba állítja, és jön az anyuka és veri a tanítónénit, az áldozatot hibáztatja mindenért, hazaviszi a gyereket, és ott azt mondja, hogy ejnye, azzal egyáltalán nincs rendben semmi. Nem tanulja meg a felelősségvállalást. Természetesen ha arról van szó, hogy ad valakinek egy pofont, és utána jönnek rá húszan késsel, akkor még jó, hogy, el kellene vinni onnan.

Én gyerekkoromban loptam egy matricát valami újságostól. Anyám csak otthon vette észre, egyből visszavitt, és visszaadatta velem a matricát, és bocsánatot kellett kérnem.