Az tényleg igaz,hogy egy férfi annyira szereti a gyerekét mint a gyereke anyját ?

Először is egy felnőtt ember legyen annyira intelligens, hogy a gyerektől ne várjon felnőtt elvonatkoztatást.

Másodszor a gyerekek sokszor,(nem azt mondtam, hogy mindig), de saját jogukon is neheztelhetnek az Apára, pl amikor válás apa félremenése miatt van, a gyerek csak azt látja, hogy az apjának már egy másik nő a fontos, nem az ő anyja. Ne várjuk el egy gyerektől, hogy értse a felnőtt kapcsolatok bonyolultságát,

ő csak annyit fog fel, hogy apa lelépett.

A ferfiak a gyerek szeretetét meg kell "tanuljak".

Amig ez a noben hormonok, gének utjan benne van, a gyermek benne fejlõdik, addig a férfi csak születés után kerül konttaktba a gyerekkel.

A saját nevembe beszélek. Van egy lányom 28 éves. Tiszta szerelemmel szeretem. Ugy ertem ezt a "szerelmet", hogy a lelki oldala létezik csak. Fizikai vonzodas, tehat az ami nokkel szemben fennal ugymond hatso gondolta, az a bizonyos "megfektetni" az nem letezik. Nevezhetnenk platoi szerelemnek is.

Az anyatol elvalltam o el kulon van ferje igazabol utaljuk egymast, de a lanyommal nem igy van.

Szoval igen, ugy hiszem a ferfiis kepes megtanulni azt a szeretetet, ami miatt a lanyat, fiat jobban szereti mint az anyjat.

Amit a 16-os mond, az részben igaz. A nők agyában az amygdalában szüléskor végérvényesen beáll egy visszafordíthatatlan változás, és ha 30 éves a gyerek, akkor is aggódnak érte (más kérdés, hogy ettől függetlenül 30 éves gyerek anyja ne anyáskodjon a felnőtt felett). A férfiaknál, már ha normális férfi és kiveszi a részét a gyerekkel való foglalkozásból, nem olyan mély biokémiai szinten, de 1-2 hét alatt szintén kialakul egy mély kötődés ami ott marad.

Ami viszont a legérdekesebb: ha meleg pár fogad örökbe gyereket, amelyik az első hetekben többet van a gyerekkel, annak az agyában szintén végbemegy ugyanaz a folyamat, mint a nőknek a szülés pillanatában. Durva ez a természet, gondoskodik arról, hogy a gyerekeket szeressék, már ha nem totál tróger véglények a szülők.