Miért nem hagyják a szüleim hogy a saját életem éljem?

Fogod magad és abbahagyod a beszélgetést, amint elkezdi a piszkálásodat. Ha telefonon, akkor kinyomod mindig. Ha élőszóban, akkor kimész a szobából.

Ja éd marha gyorsan keresel egy baromi messze lévő ingatlant meg munkát..

Jól teszed, hogy nem beszélsz velük. Ezekért nem kár.

Olvass utána a mérgező/toxikus szülőknek. Az egyik tulajdonság pont ez: irányítani akarják a gyereket.

17-es vagyok, nekem sokat segít az elfogadásban, hogy utánanézek, olvasok a dolgoknak. Látom, hogy más szülő, aki tényleg szereti a gyerekét, mennyire önzetlen és nem magát helyezi előtérbe, ez is segít a tisztánlátásban.

Persze készülj fel, hogy fogsz lelki terrort kapni rendesen, olyanokat pl: Hálátlan vagy velük, kínzod őket, milyen gyerek vagy, nem érdekel a véleményük. Valószínű előbb utóbb az unokákat is felhozzák, hogy milyen szülők vagytok, hogy nem engeditek, hogy találkozzanak velük. De ezeknek a zsarolásoknak ne engedj, mert ezt sem szeretetből teszik.

Szülő vagy te is, gondolj bele, hogy te nem lennél képes ilyeneket mondani a gyerekeidnek hisz szereted őket. Sőt egyáltalán senkinek se lennék képes én sem ilyet mondani akit szeretek.

27 évesen gyerekekkel? Mégis mit kellene tudni felmutatni?

Mekkora egy hülye dumájuk van.

Majd ha 47 évesen sem lesz semmitek akkor ráérnek aggódni.

27 évesen bővel elég ha jó a házasságotok és jól neveled a gyerekeket.

Ne hallgass rájuk. Ennyi idősen, gyerek nélkül sem tudtunk nagy dolgot felmutatni.

A felnőtt gyerekemet a széltől is akartam óvni, holott már külön lakott és házastársa volt.

Sokáig nem szólt, úgy nézett ki,mintha ez a magatartás jó lenne neki.

Aztán egyszer beolvasott. (Szebben is mondhatta volna, abból is megértem). Azóta megváltoztattam a viselkedésemet, felnőttnek tekintem, kéretlen tanácsot nem adok.

Kell a visszajelzés, különben honnan tudná az ember, hogy a másiknak nem tetszik a viselkedésem. Bár nem olyan nyersen, ahogyan történt, mert akkor legszívesebben elástam volna magamat.