Hány ember életét teszik tönkre azok a szülők, akik rátelepszenek felnőtt korú gyermekükre, és nem hagyják önállósodni, csak hogy ne kelljen szembenézniük a saját elrontott életükkel?

pl az én exemét

nem hinném,h erre van statisztika...

Én kétféle szülőt ismerek: aki nem hagyja kirepülni a gyerekét, és aki hagyja. Sztem ez olyan 50 százalék lehet,bár előfordulhat,hogy több.

Az én páromra is rátelepszik az apja,úgy kezelik,mint egy tizenévest,nem akarja felfogni,hogy már felnőtt,és önálló élete van. Bár az anyja se jobb,csak ő legalább több teret enged neki...

Az gyerekemimét (egy még a pocakomban), és az enyémet mindenképp.

A mai 60 év körüliek egy része ritka elszúrt módon gondolkodik. Én sem tudom az okát miért. Szerintem az elrontott párkapcsulatukat élik ki a a gyerekükben. És tényleg nem veszik észre, hogy a saját válásuk, vagy a kényszerből elviselt férjükről ők tehetnek. És azon kellene gondolkodniuk, nem pedig megkeseríteni az állandó okoskodásukkal egy másik család életét, amihez fel kellene fogni, hogy ők nem annyira szorosan tartoznak hozzá, hogy minden részletébe beleszólhassanak. Én is ebben a cipőben járok, és elég gyakran érzem úgy, hogy már nem bírom tovább. A páromat anyuka mint egy marionett bábut úgy rángatja.

Magyarország kb. 70-80%-ra ettől szenved.

És a mondnatod második fele nem stimmel: nem azért telepszenek rá a gyerekeikre, mert nem akarnak szembenézni a saját elrontott éetükkel, hanem azért, mert nem akarnak és nem is hajlandóak egyedül maradni.

Emellett nem tűrik el azt, hogy a gyereknek jobb élete legyen, mint nekik. A szájukkal, a szavaikkal igen, de ez csak a Társadalomnak szól, kifelé, a valóságban irigyek, önzőek és nem bírják elviselni, ha a gyereküknek VALÓBAN sikerül valami és jobb életük lesz, mint nekik volt.

Tisztelet a kevés kivételnek, de nekik valóban nagy tisztelet!!!