Skizofrén édesanyával érdemes tartani a kapcsolatot? (bővebben lent)
Sziasztok!
21 éves leszek, jelenleg egyetemista vagyok, emellett dolgozom. Gyermekkorom nagyon rossz volt, testvérem állandóan bajba keverte az egzisztenciális biztonságunkat az életstílusával. Anyám skizofrén. 13 éves korom óta (kb 2017) nem dolgozik, belőlem tartotta fenn magát, és azt a szociális önkormányzati lakást is, amit kapott, nem tartotta fenn, állandóan balhét váltott ki a szomszédokkal, tévképzetei voltak. Az egyik testvérem tartja fenn vele a kapcsolatot, többi mind elfordult tőle/tőlünk.
Amikor érettségiztem, akkor volt a legrosszabb vele. Mivel már védelembe voltam véve édesrég, hiszen a hatóságoknak feltűnt, hogy milyen anya ő, és akkor már 2 éve, hogy együttműködtem a családsegítőkkel, én is ellenségé váltam. 16-17 évesen éheztettek a bátyámnak együtt, egyszer bűncselekményt is elkövettek ellenem, anyám állandóan éreztette velem, hogy utál, és bárcsak nem szült volna meg engem.
Elmentem tőle, másik városban kezdtem új életet. Egy éve megszántam, hiszen azóta hajléktalan lett, a tévképzeteivel, így elmentem hozzá, de a pontos lakcímem nem tudja. Mostanság hiába tiltom le, állandóan rám ír számtalan facebookról, hogy ez meg az üti a hajléktalanszállón, és, nem érdeklődik felőlem, tévképzeteivel áraszt el telefonon, ezt nem bírom. Többször tett utalást, hogy fogadjam be, de szerintem ő is tudja, hogy amilyen rossz anya volt ő, tőle ez pofátlanság lenne.
Jártam pszichológushoz, és kb mindenki azt mondja/mondta, hogy ne engedjem közel magamhoz.
Viszont nekem nincs családom. Nincs egyetlen egy barátom se aki szeret, magányos vagyok. Karácsony is borzalmas lesz. Ez az érzés felemészt és elpusztítja a belsőm.
válasza:
válasza: válasza:Jézusom, ennek a kötékedő f*szkalapnak mi a franc baja van? Ha neked kellett volna egy ilyen anya mellett felnőnöd, éhezned, meg ki tudja még miken keresztülmenned, megnézném, hogy állna a szád. De anyucit kell sajnálni, mert skizofrén. A gyerekei meg nem kéredzkedtek a világra, nem ők választották, hogy végigszenvedjék a gyerekkorukat. Gyermekjólétisként sok mindent láttam már. Egy ilyen helyzetben a legundorítóbb a gyereket hibáztatni, akkor is, ha már felnőtt.
Kérdező, én a helyedben messzire elkerülném. Nem vagy köteles gondoskodni róla. Neki lett volna kötelessége, hogy gondoskodjon rólad gyerekkorodban. Ha meg erre képtelen volt, nyitott lett volna a lehetőség, hogy nevelőszülőkhöz adjon, de nem tette. Nem tartozol neki semmivel.
válasza:Kerüld el az egész családod, rémálom csak szenvednél ha az életed része lennél.
Nem tudnál neki segíteni, neked is megvan a saját életed ne áldozd fel magad egy olyan ügyért ami nem a te terhed. Anyukádnak szakmai segítségre van szüksége, orvosokra és gyógyszerekre. Neked erre nincs kapacitásod, energiád, időd. Még ha jó anyád lett volna akkor talán valamit, de azok után ahogy bánt veled, semmit nem érdemel tőled.
Ami a magányodat és a karácsony közeledtétt illeti, tudom hogy rossz és emészt, de nehogy elgyengülj. Nem leszel kevésbé magányos ha anyukád ott lenne melletted, sőt, akkor úgy lennél magányos és szomorú hogy ő ott vam melletted.
Utána meg a nyakadra nőnne, és nem tudnál tőle megszabadulni.
Magányos békéd van, de van békéd, nyugadalmad.
Ne áldozd fel hiú reményekért.
válasza:Nem!
Ne hagyd hogy lehúzzon lelkileg. Ez egy kemény sztori, fel kell állj belőle, és aki nem segít, az ne is húzzon le.
Neki is és neked is segítségre van szüksége, de nem egymástól.
Sok erőt és kitartást kívánok.
válasza:Sziasztok, köszönöm szépen a válaszokat, nagyon sokat segítenek. Igazatok van, béke fontosabb mindennél, és ha közelben lenne az anya, ebben az állapotában, csak lehúzna teljesen.
Édesapám az más sztori sajnos, ő 5 éves koromban elhagyott minket, anyám miatt csak fizetett, de nem látogatott. Ha ott lett volna mellettem, és valóban szeretett volna jobb lett volna minden, nem történhetett volna meg ez a sok rossz.
válasza: válasza:Ilyen embereket mindenképpen kerülni kell, ha teheted.
Nem mentség, hogy agybajos és az sem, ha szülő.
Fater sem volt teljesen normális, de miután dolgozni kezdtem, talán egy-két dobása volt, amikor még eltűrtem, hogy belém kötött.
Utána leléptem albérletbe. Tudtam, hogy reménytelen eset, soha nem fog megváltozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!