Skizofrén édesanyával érdemes tartani a kapcsolatot? (bővebben lent)
Sziasztok!
21 éves leszek, jelenleg egyetemista vagyok, emellett dolgozom. Gyermekkorom nagyon rossz volt, testvérem állandóan bajba keverte az egzisztenciális biztonságunkat az életstílusával. Anyám skizofrén. 13 éves korom óta (kb 2017) nem dolgozik, belőlem tartotta fenn magát, és azt a szociális önkormányzati lakást is, amit kapott, nem tartotta fenn, állandóan balhét váltott ki a szomszédokkal, tévképzetei voltak. Az egyik testvérem tartja fenn vele a kapcsolatot, többi mind elfordult tőle/tőlünk.
Amikor érettségiztem, akkor volt a legrosszabb vele. Mivel már védelembe voltam véve édesrég, hiszen a hatóságoknak feltűnt, hogy milyen anya ő, és akkor már 2 éve, hogy együttműködtem a családsegítőkkel, én is ellenségé váltam. 16-17 évesen éheztettek a bátyámnak együtt, egyszer bűncselekményt is elkövettek ellenem, anyám állandóan éreztette velem, hogy utál, és bárcsak nem szült volna meg engem.
Elmentem tőle, másik városban kezdtem új életet. Egy éve megszántam, hiszen azóta hajléktalan lett, a tévképzeteivel, így elmentem hozzá, de a pontos lakcímem nem tudja. Mostanság hiába tiltom le, állandóan rám ír számtalan facebookról, hogy ez meg az üti a hajléktalanszállón, és, nem érdeklődik felőlem, tévképzeteivel áraszt el telefonon, ezt nem bírom. Többször tett utalást, hogy fogadjam be, de szerintem ő is tudja, hogy amilyen rossz anya volt ő, tőle ez pofátlanság lenne.
Jártam pszichológushoz, és kb mindenki azt mondja/mondta, hogy ne engedjem közel magamhoz.
Viszont nekem nincs családom. Nincs egyetlen egy barátom se aki szeret, magányos vagyok. Karácsony is borzalmas lesz. Ez az érzés felemészt és elpusztítja a belsőm.
Etuska, húzzál már innen. Mindenkinek joga van a véleményéhez.
És az is vélemény, hogy az anyja beteg, méghozzá olyan idegrendszeri betegsége van, amiről nem tehet, de ami alapvetően befolyásolja a viselkedését.
Én is beteg vagyok (személyiségzavar, PTSD, depresszió) mégsem használom fel arra, hogy másokat b*sztassak. Van érzelmi intelligenciám is.
Az-az anya, aki ilyeneket megtett velem, az azért tudatában volt, hogy mit tesz. Például sokszor elvette pénzem, de ha jóhiszeműen adtam neki, elkezdett követelőzni, szidott, olyanokat mondott, hogy az ember még az ellenségének se mond olyant.
Én sokat adtam, egyszerű barátoknak is, nem vártam el semmit.
Elég kemény, hogy asszem a 10. hozzászólásod konkrétan arról szól, hogy milyen ember vagyok, azt nem is ismersz. Az, hogy a helyesírásomat firtatod, az megint nonszensz, egy mérnöki szakon, 80%-os emelt fizikával nagyon sok mindenkit érdekelt az 54%-os magyarom :D
A baj az, hogy nem nevelt kb 9 éves korom óta. 9-10 évesen én jártam orvoshoz, boltba, ő addig hajcsizott a szabadban.
Apám utalt elég magas összegeket akkoriban utánam, ebből tartottuk fel magunkat, anyukám ekkor még néha dolgozott, de 2-3 napot egy héten, többi táppénz, emiatt emlékszem, elég sokszor váltott munkahelyet.
Nyilván ha normális lenne, segíteném, de amikor mostanság is találkozik, és vannak cinikus beszólásai, a saját gyerekei halálát kívánja, mert nem bérelnek neki ki albérletet, azért eléggé add okot arra, hogy ne. Ebbe a vicc az, nekem szidja, de egy héttel később náluk van..
Elég sokat dolgoztam, jelenleg albérletben vagyok, dolgozom, estibe csinálom az egyetemet, viszont ha ide jönne, nekem kéne eltartani, beszólogatna mindenkinek, ártalmas lenne nekem is, szóval biztos nem.
Kapcsolattartás szimplán, engem egyszerűen levisz az életről az, hogy skizofrén dolgait mondogatja, 2-3 órán keresztül, szinte levegővétel nélkül. Tudtommal ő az anyám, felnőtt ember, neki kellett volna biztosítania jó stabil alapot, és támogatnia engem mindenben. Nem kértem arra, hogy szüljön meg, lehetett volna abortálni is .
"Én is beteg vagyok (személyiségzavar, PTSD, depresszió) mégsem használom fel arra, hogy másokat b*sztassak. Van érzelmi intelligenciám is."
De a skizofrénia nem ilyen. Az nem depresszió. Anyad nem tudatosan teszi azt, amit.
Moderátorok, 15-öset nem lehet kitiltani? Ide jár kötekedni, normálisan semmit se lehet írni.
Amúgy visszatérve, anyámhoz nyilván kötődöm, nem vagyok egy kőszívű ember, viszont azt érzem, ha egy picit is közel engedem magamhoz levisz érzelmileg.
Jártam pszichológushoz, és kb mindenki azt mondja/mondta, hogy ne engedjem közel magamhoz
De akkor mi értelme noname gyakorizókat kérdezni???
Ez igaz, ahogy megnézem válaszok 50%a közlekedés, az is egy embertől jön.
Van bennem egy érzelmi instabilitás, amivel nem tudok mit kezdeni. A család és szerető édesanya hiánya bennem van, próbálom benne keresni, de nem lehet, ugye.. hiánya nagyon rossz, hogy full egyedül vagyok, nincs családom, se semmi. Pszichológus erre azt mondja, hogy ez az én döntésem. Nyilván a jobb döntés az, hogy kerülöm anyámat, de amit leírtam, az is fennáll...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!