Mit szólnál, ha a lányod huszonéves korára vallásos lenne?

Vallásos vagyok. Képzeld el, nem barlangban élünk hanem családi házban, ahová be vannak vezetve a közművek. Nyáron nyaralni járunk, télen pedif wellness, főként Szoboszlón. Nem szoktunk áldozatokat bemutatni oltáron. Van tévénk, több is, előfizetünk streaming csatornákra, amiket szívesen nézünk. Mindannyian egyetemet végeztünk, ki jogot, ki közgázt, mellette pedig teológiát. Mindannyiunknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, és aktívan használjuk is a nyelvet utazásaink során.

Belőletek jórészt az ostobaság és a rosszindulat beszél, amit nem csodálok, hiszen egy olyan online álomvilágban éltek, amiben ez dívik: a gyűlölet és a kirekesztés. Sajnálom,

hogy ilyen keveset tudtok a világról, rossz lehet ilyen igénytelenül élni.

Én nagyon vallásos közegben nőttem fel, és hát láttam, amit láttam… Ha gyerekem lesz, sokkal szabadabban fogom nevelni, de ebbe a szabadságba az is beletartozik, hogy megismerheti a vallást, és ha úgy érzi, akkor követheti is.

Vannak extrém esetek, vannak félelmetes szekták, de pusztán egy vallásos közösség még nem ördögtől való - hogy stílszerű legyek.

Van szép oldala a hitnek és a hívő közösségeknek. Amíg azt látnám, hogy boldog, és a javára válik ez a társaság, addig örülnék neki. Még akkor is, ha én nem tudnék már ilyesminek részese lenni.