Mit szólnál, ha a lányod huszonéves korára vallásos lenne?

Én sem vagyok vallásos, de nem szólnék érte semmit. Van néhány ismerősőm, aki a 20-as éveiben felvette a vallási szokásokat, megkeresztelkedtek katolikusnak, és sokat segített az életükben. Az amit a katolikus egyház tanít általában véve az teljesen rendben van, más kérdés hogy maga az egyház viselkedése hagy maga után kivánnivalót.

Mindenesetre nekem az a tapasztalatom, hogy ez segít a fiataloknak abban, hogy ne üresedjen ki az életük a 30-as éveikre. Lelki szempontból egészségesebb mint kocsmázni meg szórakozóhelyekre járni minden héten. És ezt úgy mondom, hogy én is 30 alatti vagyok és azért 25 éves koromig kiéltem magam. Ha nem lett volna egészséges párkapcsolatom meg házasságom, akkor lehet én is csatlakoztam volna egy vallásos közösséghez.

Minden szülő saját képére akarja formálni a gyerekét, ami ellen a gyerek kamasz korban vagy fiatal korban el kezd lázadni. Anno ez úgy volt, hogy a fiatal megtagadja szülei hitét szokásait. Ez a hatvanas évek szexuális forradalmában csúcsosodott. Az Egyesült Államokból indul, az akkori fiatalok tömegesen mondtak nemet a szigorú egyházi szabályoknak.

Mára ez az elfogadott, populáris mainstream életfelfogás. A magyar társadalom kb 10%-a lehet gyakorló vallásos. Tehát hogy lázad a fiatal a szülei és a társadalmi többség ellen? A válasz adott.

Szinten amerikából indul manapság a fiatalok között elkezdett újra hódítani a keresztény vallás. De a buddhizmus, sőt nyugat európai nem bevándorló hátterű fiatalok térnek meg az iszlámba.

Én ebben nem látok semmi rosszat, ez egyfajta természetes körforgás sok esetben. A gond akkor van, ha rossz társaságba kerül a fiatal, és fundamentalista tanokat vall. A fundamentalistáktól maga a Pápa is elhatárolódik, ez nem a katolikus egyház hibája