Több éve frontin függő vagyok,ez helyes megközelítés?

Több évig a szüleimmel éltem ilyen állapotban,mindenhova eljöttek velem,a nagy dózisú frontin szedés teljesen kifordítottt magamból és szó szerint nem lehetett velem bírni,a kezelések után javulás nem történt.Már külön élek tőlük 5 éve.Volt 2 tiszta évem,amúgy kórház kórház után.A függőségem,mint szer által megváltozott viselkedés mind a 4-ünkre (nővérem,Anyu,Apu)hatással volt és van.Nővérem meg sem kérdezi,hogy vagyok?én mindig szoktam.Felszínes a kapcsolatunk de nagyon féltenek,hogy itthon nehogy sokkal több gyógyszert vegyek be,nehogy valami bajom legyen!A legjobb kapcsolatom eddig Anyuval volt,vele beszéltünk meg megint,de ő szereti megmondani,hogy mit kell csinálni plusz agyonféltés még mindig!egyik nap azt mondja,hogy ettől,hogy megint visszaestem teljesen tönkreteszem idegileg!Nagyon félek,hogy valami bajod lesz!

Tudni kell róla,hogy mindig is túlféltő anya volt.Ez ott alakult nála ki amikor egy volt kolléganőjének a kisfiát egy teherautó halálosan elütötte és ezt el is mesélte hogy miért ilyen féltő és hogy ez nem jó ő is tudja de mégis félt minket bármi van!Tudok valamit kezdeni az ő túlzott féltésével?Pl.Voltam Londonban és tiszta ideg volt hogy nehogy bajom legyen a gépen mert többféle mentális bajom van.

Én értem és tudom,hogy a frontin mit tesz és mit tett!Egyelőre képtelen vagyok letenni mert nélküle nem tudok működni(koncentrálni,higgadtnak maradni,kórosan ideges és fruszrált vagyok,társas helyzetekben zavarban vagyok).

Nagyon érdekel és keresem a függőség mint betegség kezelését szairodalmakból,pszichológiai írásokból tehát szeretnék végleg talpra állni és áldásnak érzem,hogy egyedül élek mert fejlődésnek és előrehaladásnak élem meg.Egyszer olvastam,hogy egy család nem helytelenül ítél meg egy függőt vagy ha azt teszi elkezdődik a viselkedésminták,el-megítélések,félelem,aggódás veszi át a helyet egyre inkább(haragudás,szedjél már kevesebbet,elutazunk majd ott biztos kevesebbet fogsz szedni,szedd össze magad)formák,amikor ezeket elmondom,hogy a függőség nem így működik,ők a mérgesek és legyek kitartóbb.Ami megérintett az a családmodell miszerint a családtagok is részesei a függő állapotának,azaz függőségének.

Az én családom fele pl.viselkedéses és szer függő.És én vagyok a feketebárány,már megint visszaestem,tönkreteszem a szüleimet megint.Ez helyes nyomásráhatás a másikra,azaz rám?Nyomásként és rossz érzésnek érzem hogy épüljél fel mert az a tét hogy mi bele ne rokkanjunk a függőségedbe.

Harag van bennem anyu miatt mert azt érzem,hogy azt akarja,hogy irányítson,önvádat alakítson ki.

A túlzott aggódása meg engem tesz tönkre csak én máshogy gondolkozok ebben a témában,csak úgy hogy zavaró.

Köszönöm,ha elolvastad,tudsz véleményt írni?