Spórolós vagyok? Túl fukar vagyok magamhoz? Mi a helyes megközelítés?

Tavaly óta nagyon jó a jövedelmem. Korábban sem volt rossz, de most a két évvel ezelőtti dupláját keresem. A feleségem meg is szokta ezt, márkásabb ruhákat vásárol, többet megyünk drágább helyekre, jobban elengedi magát.

Én viszont - bár azért többmindent megengedek magamnak - sajnálom magamtól a pénzt és úgy érzem, hogy nem elég, amit megtakarítunk.

Másfél év alatt 5 millió megtakarításunk volt úgy, hogy egyébként kétszer voltunk külföldön nyaralni, vettünk két új iPhone-t, kellett új mosógépet és hűtőt venni és a homeoffice-hoz is vettem új irodai széket és asztalt, egyiket se a legolcsóbb fajtát. Mégis kevésnek érzem ezt a megtakarítást. Én gondolkodom hülyén?

A másik, hogy a feleségem unszol, hogy vegyek végre egy olyan kocsit, amit korábban is szerettem volna, csakhogy az a kocsi 12 millió, ami havonta legalább 100 ezerrel nagyobb kiadást jelentene, vagyis annyival kevesebb megtakarítást. Vonakodok belemenni, mert a mostani kocsink sem nem öreg, sem nem rossz.

Más volt hasonlóban? Hogy lehet ezt egy egészséges szintre hozni, hogy meg sem vonod magadtól a dolgokat, de el se szállsz a költekezéssel?