Mit tennél szülőként, ha tudod, hogy a gyereked bántalmazó kapcsolatban él?
A lányod a sokadik rossz kapcsolatban van, de ez az első, hogy verik is. Mivel állandó anyagi gondjai is vannak, megengeded, hogy a tulajdonodban lévő, üresen álló lakásba költözzön. Az élettársa ugyan sosem volt szimpatikus, de elviselted, az ő döntése. Aztán alig pár hét után, hogy odaköltöztek albérletből, sírva hív a gyereked, hogy a pasas megverte, meg is sérült, hallgatod, hogy ordít a lányoddal a háttérből. Kimegy a rendőrség, mentő, a lányod távoltartási végzést kap. A lányod elmondja, 1x már albérletben is bántotta, de nem ennyire. Fogadkozik, hogy vége, sosem akarja a pasast többé látni. Most úgy néz ki, a pasas békülni próbál, sajnos tartasz tőle, hogy visszafogadja, mert hát "megváltozik".
Mit tennél? Hagynád, hogy ezentúl is ott lakjanak? Vagy azt mondanád, ok, akkor a lányod így döntött, de te egy olyan embernek nem biztosítasz fedelet a feje fölé, aki veri a gyereked, menjenek albérletbe.
Szülöként amit reagálnék:
1. A lányom lakhat ott, a férfi nem.
2. Ha még egyszer ilyen kapcsolatot kezd, öt is elküldöm.
3. Ragaszkodnék ahhoz, hogy pszichológushoz forduljon és terápiát csináljon.
4. Ha erre nem hajlandó, mehet, amerre lát.
Ez így sokaknak kegyetlennek tünik, de csak így van a lánynak esélye kijönni ebböl a helyzetböl, amíg következmények nélkül megy bele ilyen kapcsolatokba, addig nem fogja megpróbálni a változtatást.
Tökéletesen jól látod. Menjünk csak bele. Valójában tényleg nem kellene ide az életünkkel kapcsolatos kérdéseket kiírni soha.
Csak az embereknek egyáltalan nincs valóságos, intim, lelki kapcsolata, ahol ezek a kérdések megjelenhetnek. Bantalmazó család és környezet van.
A saját életünkkel kapcsolatos kérdésekre csak sajat magun, esetleg a közvetlen környezetünk, akik ismernek minket, adhatnak választ, semmiképpen sem az internet idegen népe.
#11
Teljesen ugyanezt gondolom.
#12
Jó kérdés! Én is feljelentettem volna azonnal. De szerintem a húgom vissza is mondta volna azóta...
Nem közvetlen de saját tapasztalat:
Életem első szerelme (10 éves voltam, a történet sok évvel későbbi) olyan kapcsolatban élt, hogy mindig eltört a keze, néha egy-egy foga. A férje hosszabb időre elutazott. A szüleivel, testvéreivel elköltöztettük. Pár hét múlva visszakönyörögte magát.
Egy hölgy bántalmazó kapcsolatban élt. Nagy nehezen elvált. Az új férje is verte...
Egy időben udvaroltam egy hölgynek. Pár randi után megkérdezte, hogy mikor fogom végre megverni. Néztem, mint hal a szatyorban. Nagy nehezen kibökte: Neki az ad biztonságot, ha tudja, hogy erősebb vagyok nála és meg tudom védeni. Ezt onnan tudja, hogy néha meg tudom verni. Na ez a kapcsolat eddig tartott.
Egy ismerős házaspárral találkoztam. Mindketten elég "megviseltek" voltak. Érdeklődtem, hogy mi történt: "Semmi csak valamiben nem értettünk egyet és mindketten megmakacsoltuk magunkat". Egyikőjük sem érezte úgy, hogy gáz lenne, hogy jól elverték egymást. (Ez valószínűleg nem volt az igazság minden szirma, mert rövidesen elváltak, de hosszú évekig nem volt "esemény", hogy verekedtek)
A kérdésre konkrét válaszokat nem tudok adni, csak elmesélni, amit a közvetlen környezetemben láttam.
(1) Én szarrá verném a férfit, és megmondanám, hogy 2x ekkorát kap, ha még egyszer meglátom.
(2) A csajt meg észhez téríteném, hogy egy ilyen hülye állattal nem kell szóba állnia (+ ha még hazudós is, az elég sokat ront a helyzeten).
(3) Egy ilyen szar helyzetben nyilván engedném, hogy a lakásban lakjon, de természetesen a pasas nélkül.
Az 1-es és 2-es pontot te mint testvér is megteheted, de ha ketten veritek apukával együtt, az még jobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!