Mit lehet tenni egy ilyen szülővel?
Folyton minden mindegy neki, probléma esetén a homokba dugja a fejét, nem lehet vele megbeszélni semmit, ha már dühbe gurulok, akkor persze vérig sértődik.
Mint valami élőhalott olyan.
Nem szeret engem sajnos, ebben biztos vagyok. Ha meghalnék se érdekelném őt.
Semmit. Miért kellene bármit is tenni?
Nem kell kapcsolatot tartani vele.
Életkorotok fontos lenne.
Depressziósnak tűnik ennyiből.
Semmit, ő ilyen strucc.
Mit tehetsz? Minimális kommunikáció, semleges témák, és ha gondja van, nem belefolyni, oldja meg maga.
Nekem a testvérem ilyen - pont nem érdekel már, épp mekkora szrba keveri magát (pénzügyek). Bármi van, ő persze mindent jobban tud, probléma esetén totál ignoráns...
És mégis hogy szakítsa meg a kapcsolatot a szülővel, ha mondjuk még 18 éves sincs? :D Nem tudhatjuk.
Ebből is látszik, hogy a kapcsolatmegszakítós tanácsokat osztogatók sokszor mennyire rossz tanácsként adják a kapcsolatmegszakítást, és hogy mennyire meggondolatlanul.
Nem támasztod alá az állításaidat eléggé. Ez így inkább hiszti, mint tanácskérés.
"Folyton minden mindegy neki, probléma esetén a homokba dugja a fejét, nem lehet vele megbeszélni semmit," Ez lehet (noha ritkán) alaptermészet, de sokkal gyakrabban egyfajta tanult tehetetlenség. Vagy mert gyerekkorában teljesen ki volt szolgálva (vagy szolgáltatva) és nem tudott(/kellett) döntést hozni(a), ami miatt fél felelősséget vállalni, vagy hozott ö döntéseket, de mindig el lett nyomva, figyelmen kívül hagyva vagy lehülyézve. Ezt hosszas és türelmes beszélgetéssorozattal fel lehet tárni, és utána apránként döntéshozatalra képes és akaró emberré nevelni. Kérdés persze, hogy erre mennyi igényed és erőd van.
Az ilyen szülő, noha nagykorú, valójában nem felnőtt ember.
"ha már dühbe gurulok, akkor persze vérig sértődik." Ennek oka, hogy ő fenn akarna tartani egyfajta kompetens/felnőtt ember képét, leginkább önmaga előtt. A sértődés kisebb részt ennek sérülése miatti fájdalom, másrészt zsarolás, hogy térj vissza az illúzió fenntartására.
"Mint valami élőhalott olyan." Aki nem dönt, az tkp. nem "él". Ezt jól látod. Az élőhalott egyébként találó, noha drasztikus mondás, mert ő él, de valószínűleg nem a saját életét.
"Nem szeret engem sajnos, ebben biztos vagyok." Ez azért erős, ez hiszti, ezt semmivel nem támasztottad alá. Ha arra gondolsz, hogy mondjuk nem bírta határidőre valami hivatalos papírodat aláírni, annak oka lehet az aláírás = döntés = felelősség miatti félelem, az elodázás, mondván a nem-döntés is döntés.
"Ha meghalnék se érdekelném őt." Ezt végképp nem tudhatjuk. Hovatovább akkor ő elveszítené azt a lehetőséget (leszármazott), aki az ő hibáin túllépve tkp. közvetve és részben kijavítja az ő hibáját.
Apám 53, én 24 vagyok.
Tudom hogy nem szeret és nem érdeklem őt, ez nem hiszti. Ez tény.
A telefont se tudja soha felvenni hogy megkérdezze mi újság velem, az hogy meglátogasson már luxus, félóra kocsi út az sok neki. Csak akkor keres ha segítség kell neki.
Amúgy minden más esetben le vagyok szarva.
Annyira törődöm vele hogy pszichológust is kerestem neki, elküldött a fenébe hogy hagyjam őt békén, nem képzelem hogy majd ő idegen emberekkel megosztja a magánéletét.
Neki?
Mindog az megy pszichológushoz, aki szenved. Itt neked kell. Te szenvdsz. A kérdést nem apád írta. Neked kell feldolgozni, hogy nem szerettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!