Már előre nagyon félek. Milyen lehet egy ilyen esküvő? Hogy lehet ehhez hozzáállni?
Még nincs kitűzve dátum, szóval természetesen addig bármi változhat. Viszont jelenleg úgy érzem, hogy egyáltalán nem akarok esküvőt a családom miatt.
2-3 hónapja megszakadt a szüleimmel és a testvéremmel a kapcsolatom. Bár én döntöttem így, de nem az én hibámból alakult így. Anyám és nővérem csak irányítgatni tudják az embert, és nem tetszik nekik, ha nem úgy van valami, ahogy elképzelik. Apám pedig csak mellettük áll ki. Nem tudok bennük megbízni sem, de nem akarom részletezni, mert hosszú lenne.
A lényeg, hogy most fogtam fel ésszel 30 év után, hogy milyen mérgező környezetben éltem eddig. Próbáltam nekik elmondani, hogy mi bánt, mi fáj, egyszerűen meg sem akarják érteni.
Na de a lényeg. Rajtuk kívül nincs senkim a "saját életemből". A párom családjával és barátaival nagyon jóban vagyok. Barátnőim nincsenek, mert csak negativ/rossz emberekkel hozott össze sajnos az élet. Egy férfi barátom van csak.
Milyen esküvőt lehet így szervezni?
Már a sírás is rámjön, hogy nem lesz ott apám, aki az "oltár" elé kísérjen. A szülői ajándékozás során nem lesz ott senki, akinek én hálás lehetek. Konkrétan az esküvőn az "én oldalamon" nem fog ott ülni senki. Ráadásul iszonyú rosszul érezném (és érzem) is magam, hogy én ott fogok állni, mint egy szerencsétlen, de senki nem lesz ott, hogy első sorban nekem gratuláljon. És bár tudom, hogy a párom családja és barátai nagyon megértőek, és ugyanúgy a családuk tagjaként kezelnek már most is, de mégis elöntene a szégyen, hogy "mellettem nem áll senki". Úgy érzem, hogy azt sem érdemlem meg, hogy egy szép ruhám legyen.
És bár bármi változhat még, de jelenleg nagyon haragszom a családomra, mert ők azt várják, hogy ugyanúgy hódoljak be nekik, mint eddig, de erre már az egészségem is ráment. Ezért nem is esne jól, ha igy kellene őket az esküvőmön látnom.
Volt valakinek hasonlóban része?
válasza:
válasza: válasza:Kéttanús esküvő - semmi extra, és igen ez azzal jár, hogy a "párod" családját sem hívjátok meg. Ez van.
Aki emiatt megsértődik - na, legalább tudjátok, hányadán álltok valójában. ;)
válasza:Konkrétan az esküvőn az "én oldalamon" nem fog ott ülni senki. - nem tudom, feltűnt-e van egy vőlegényed. Ő kicsoda, hanem valaki???
Kérdező, szerintem nem kellene házasodnod, és ezt minden rosszindulat nélkül írom. Minden mondatodból lejön hogy a hátad közepére nem kívánod így, keserű vagy, szomorú - érhető, miért -, és folyamatosan azon kattogsz hogy "senki" nem lesz aki NEKED gratuláljon.
El kéne menned még most pszichológushoz, rendbe tenni az érzéseidet, a gondolataidat, elengedni a kényszert, ami benned van, és utána házasodni.
Addig semmiképp.
válasza:Ó, és hogy az utolsó kérdésedre is válaszoljak: volt valakinek hasonlóban része?
Igen, én. A családom... na, hagyjuk. Nem fontos, egy ideje nem tartom velük a kapcsolatot, és nem, eszem ágában nincs meghívni őket az esküvőre.
Barátok: két jóbarátnőm van, ők messze élnek innen, szóval nem opció, hogy eljönnek.
Elfogadtam, hogy engem nem kísér senki az oltárhoz - de miért olyan nagy dolog is ez egyébként? -, az én oldalamon nem lesz 10-15 jóbarát, mert összvissz két barátnőm van...
De ezek apróságok. A leendő férjem ott lesz? Reméljük :D, és az a fő, hiszen vele kötöm össze az életem, vele tervezek évek óta közös jövőt, nem a lehúzós toxic családommal.
A ruhát már rég megvettem, és várom az esküvőt. Nem azon kattogok, mim-kim nem lesz (ott), hanem boldog vagyok, amiért egybekelek a vőlegényemmel. Ennyi.
De én eljártam pszichológushoz évekkel ezelőtt, és elengedtem a családommal szenben táplált haragot, keserűséget, bánatot. Már nem érdekel, ők olyanok, amilyenek, ezen nem tudom változtatni. Viszont nem engedem, hogy továbbra is mérgezzék az életemet akár csak gondolatok szintjén is.
válasza:Anyakönyvvezetőnél nincs menyasszony oldala meg vőlegény oldala. Nálunk abszolút vegyesen mindenki oda ült ahová akart és össze-vissza jöttek oda gratulálni. Mindkettőnknek.
Ti ketten fogtok bevonulni a pároddal. Mi is így tettük. Nem is volt templomink, de mivel 40+ házasodtunk, mondtam apukámnak, ne haragudjon, de ennyi idősen már nem aktuális, hogy odakísérjen és átadjon a férjemnek, 3 gyerekünk van:)
Inkább örülj annak, hogy felismerted hogy mérgező a családod és megváltál tőlük. Maxi gratulációm!!!
Sok boldogságot kívánok Nektek és Neked külön kívánom, hogy nyugiban meg tudd élni a ti Nagy Napotokat! Megérdemled!!
Ha mindenki csak akkor házasodna, ha tökéletesen rendben lenne lelkileg, senki sem lenne házas...
Én évekig jártam pszichológushoz, de jelenleg nincs lehetőségem rá.
És igen, pont azért írtam ki a kérdést, mert egy részem nagyon nem várja ezt a napot, a fent említett okok miatt. A párom még a családi összebalhézás előtt kérte meg a kezem, milyen lenne, ha most mégis azt mondanám neki, hogy nem lesz esküvő?
Nyilván miatta várom, de azért nem tehetek róla, ha van bennem egy negatív szájíz. Csalódott vagyok nagyon a családom miatt. És amiket írtam, inkább képletesen értettem, hogy mellettem, az én oldalamról nem lesz ott senki, nem szó szerint, hogy tényleg nem ül oda senki.
Köszönöm annak, aki érdemben válaszolt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!