Szerintetek ez normális viselkedés a részükről?

A feleségemmel most vettünk egy házat amiért évek óta dolgoztunk külföldön. Építésileg minden rendben van bent, viszont berendezési eszköz/tárgy az kell most bőven.

Mindent megvettünk magunknak ami kezdésnek kellhet, viszont anyáméktól egyfolytában azt hallgatjuk mi nem jó, ők mit csinálnának másképp, ez felesleges, az pénzkidobás stb.

Nem az a lényeg mit mondanak, mert teszek rá felnőtt vagyok.

Csak hogy annyi nem jött ki a száján ennyi idő alatt, hogy nézd fiam, vettem nektek egy csomagnyi fűszert, vagy csak egy ruhaszárítót, mert tudom hogy ez is segítség most nektek. Egyszerűen semmi, pedig baromira megengedhetnék maguknak. Egyszer vett nekem egy 3000Ft-s retro kávéfőzőt, elfelejtettem kifizetni neki, 2 hónap múlva még emlegette hogy jövök 3000-el. Az anyósom, feleségem anyukája meg nagyon összehúzza a nadrágszíjat mert nem él sok pénzből, de kaptunk tőle ágyneműhuzat garnitúrát mert 1-2 apróságot amikről tudja hogy a feleségem örül neki mert szereti ezeket a dolgokat. Hiába mondtuk neki hogy az ég világon semmit se vegyen mert tőle aztán tényleg nem várjuk!!

Ne értsetek félre nem várom el az enyémektől, hogy pénzt vagy nagy értékű dolgot adjanak.. Tényleg egy ruhaszárító vagy egy üveg mosószer-öblítő is bőven elég csak hogy érezze az ember a gesztust hogy na gondoltak ránk hogy most nekünk ez is segítség. Bezzeg a szapulást meg az örökös “nem tudsz elég jó lenni sose” baromságot tudják sugallni.

Másoknál is így van ez? Vagy ez a normális?

Köszi hogy kiírhattam magamból, meg ha elolvasod azt is.